Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - IV. Közgazdasági állapotok
114 Magyár-Szölgyénben 1 mészáros, 1 kovács, 3 takács és 2 varga. (7) Német-Szölgyén&en 1 mészáros és 1 kovács. (2) N.-Ölveden 1 mészáros, 1 kovács, 2 fazekas, 1 kerékgyártó, 1 csizmadia és 1 szabó. (7) Fámádon 1 mészáros, 1 kovács, 1 csizmadia, 1 varga és 1 takács. (5) Kétyen 1 mészáros, 1 kovács és 2 molnár. (4) Nagy-Bényen 1 mészáros, 1 kovács és 2 molnár (4) Kémétiden 1 mészáros, 1 kovács és 1 molnár (3)' Párkányban 1 mészáros, 1 kovács, 3 csizmadia, 1 szűcs és 2 varga. (8) Ebeden 1 mészáros, 1 kovács, 1 csizmadia és 2 halász. (5) Muzslán 1 mészáros és 1 kovács. (2 1) Összesen 205 iparos. * A czéhszabályok • kir. megerősítése és az oklevél kiállítása jelentékeny költségbe került, melyet természetesen a czéhtagok viseltek. A czéhszabályokat könyvalaku ivrétben — rendesen hártyára irták — kalligrafice — sőt az első sorokat .szépen színezett betűkkel. Az oklevél bevezető és záró sorai rendesen latin nyelven keltek; végén a király sajátkezű aláírásával és sodrott színes zsinóron lefüggő s fatokba zárt magy. kir. kisebb veres pecsétjével erősiti meg a kiváltságlevelet. Az ekként megerősített .okievet a czéh bemutatta a városnál és megyénél, melyek a czéh kiváltságlevelét nyilt gyűlésen kihirdették s ennek tényét jegyzőkönyvbe iktatták és az oklevél végére is bevezették — az esetleges óvástétetellel együtt; a menyiben t. i. az érsekség, káptalan vagy a megye rendesen csak azon nyilatkozattal ismerte el a kiváltság jogérvényét, a mennyiben t. i. ama kiváltságok nem adattak saját jogaik sérelmével. Némely czéh egy másik czéhtől kikölcsönözte annak czéhszabályait s szintén azok alapján szervezkedett; ez esetben némi függő viszonyba jutott; mert azzal mint anyaczéhvel szemben — leány-czéhnek tekintetett. Ily anyaczéheket képeztek pl. régibb időben az esztergomi vargák is. (XVI. század.) A rendelkezésünkre álló czéhszabályokból — e munka végén közöljük az újjászületés három első évtizedéből (1715-ig) fenmaradtakat. Vidéki vagyis a falvakon alakult czéhekről ez idő szerint nincs még szó. A különböző városok hasonnemü iparosai között alakult közös czéhek létrejöttének oka részint az egyes helyeken élő mesterek csekély számában, részint az érdekközösségben rejlett. Czéheink jellege kizárólagosan katholikus elannyira, hogy más vallásúak nem is lehettek itt czéhbeli mesterek; a más vallású vándorló legényeket azonban mégis megtűrték és munkába fogadták. E kizárólagos kath. irány a városi polgárság közszellemében és a más vallásuakat a polgárság kötelékéből kizáró kiváltságlevelében gyökeredzett. így ') A megye által reájok kivetett taksa : 476 frt.
