Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - IV. Közgazdasági állapotok
111 egy része részint eredetiben, részint másolatban a m. nemzeti muzeum és az egyetemi könyvtár irattárába került. 1) Részök a városi levéltárban és a főgymn. múzeumban van letéteményezve; több pedig gondatlanság folytán (pl. a fazekasok, halászok, szabók, szíjgyártók, pékek stb. czéhszabálya) már el is kallódott. 2) A fennmaradt adatok szerint Esztergomban 1683—1715-ig 19 önálló, vegyes és közös czéh alakult, melyek felében magyar, felében német nyelvű czéhszabályaik alapján szervezkedtek. 1. A mészárosok magyar nyelvű czéhszabályaikat I. Lipót király 1694-ben erősítette meg; némi módosításokkal újra kiadta számukra III. Károly 1725-ben. 2. A gombkötők latin czéhszabályát I. Lipót erősítette meg 1696-ban. A nyitrai czéhtől vették át 1695-ben, ezek pedig a nagyszombatiaktól. 3. Az asztalosok, üvegesek, esztergályosok és ácsok egyesült közös (német) czéhszabályát I. Lipót 1699-ben erősítette meg. Kiterjed a kir. városi, vízivárosi és párkányi összes hasonnemű iparosokra. Az ácsok 1744 óta különvált czéhet (német) képeztek. Az asztalos legényeknek is volt külön ifjú czéhük német szabályokkal. 4. A serfőzők közös (Győr, Komárom, Esztergom) német czéhszabályait I. Lipót 1696-ban erősítette meg. 5. Az ötvösök (Győr, Komárom, Esztergom s Érsekújvár) közös czéhet képeztek; magyar czéhszabályaik 1529-ből származnak. I. Lipót 1681-ben újra megerősíti a közös czéh kiváltságlevelét. 6. A kovácsok és kerékgyártók német czéhszabályait I. Lipót 1699-ben erősítette meg. E czéh a kir. városon kivül magában foglalta a Víziváros, Szt. Tamás és Szt. Györgymező összes hasonnemü iparosait. 7. A magyar vargák (voltak magyar és német vargák azaz suszterek külön-külön czéhet képezve) szintén 1699-ben nyerik I. Lipóttól czéhszabályaik megerősítését. A kir. városi, vízivárosi és szttamáshegyi (suszter) német vargák czéhszabálya 1711 -ben lett megerősitve (ismeretlen) és kihirdetve a város és megye részéről máj. 26-án. 8. A molnárok magyar czéhszabályait szintén I. Lipót király erősítette meg 1699-ben. 9. A szabók és posztónyirók magyar czéhszabályait I. Lipót erősítette meg 1693-ban A megye és város ugyanezen évben ki is hirdette. A szabó-legénytársulatnak a városi hatóság által kiadott szabályai 1740-ből származnak. >) L. Szadeczky id. m. 82. 1. s) Esztergom legrégibb czéhszabályai 1) a ezizmadiáké 1473-ból, melyet II. Ulászló 1496-ban erősített meg; 2) a horvát vargáké, melyet szintén II. Ulászló erősített meg 1496-ban; 1569. és 1600-ban megújítják, majd átadják a komáromi, ezek pedig 1699-ben a győri és pápai vargáknak.
