Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - IV. Közgazdasági állapotok
109 dolgában meg nem egyeznek, a fának gallyait, a meddig a maga szőlejéből elérheti, levághatja (utóbb tövestül is.) 25. Hogy pedig a szőlőhegyek szép rendben legyenek tartva, és a szőlőgazdák egymással ne pörlekedjenek, az olyanok, kiknek szőleit egymástól nem lehet jól elválasztani, tartoznak egymással megalkudni, még pedig úgy, hogy a kinek a hegymester a másiknak szőlejét odaítéli, az ezen szőlőnek árát a másiknak kifizesse, a hegymesternek pedig fáradságaért 1 forintot adjon. 1) * * * A jobbágyok szolgamunkájával szemben a szabad ember munkásságát a városi czéhiparosok képviselik; e lassankint szaporodó s félig föld- és szőlőmiveléssel foglalkozó kézmivesek alkotják a városi lakosság zömét és uralkodó osztályát. Az újjászületés első éveiben természetesen az ipar alig néhány — leginkább csak az elsőrendű szükségletnek megfelelő képviselőjével találkozunk. Fáry Jakab esztergomi alparancsnok pl. 1688-ban gr. Eszterházy János győri alkapitányhoz fordul, hogy a mint elődjének Kürtössy Istvánnak, úgy most is engedje meg, hogy egy tatai fegyvercsiszár letelepedhessék Esztergomban. nehogy szablya-köszörülésért Lévára, Komáromba vagy egyéb távolfekvő helyekre kelljen menniök. 2) A czéhrendszer eredete a középkorra vihető vissza; eredetileg azonban az egész czéhintézmény a római világ talajában gyökeredzik. A középkorban a közélet minden nyilatkozata a vallás által vala megszentelve. A valláserkölcsiség érzetétől ihletett közélet egyik további fő jellemvonása : a társulási szellem ; a társulásban rejlő erő érzete s a kiváltságos alapokon szervezkedett rendi társadalom légköre nevelte és dajkálta ama czéhszellemet, melynek gyökerei Olaszországba nyúlnak s a régi római iparos világ szervezetében lelik eredetüket és magyarázatukat. Erdekeik kölcsönös támogatása, ezek és lakhelyük közös védelme, a közösen választott oltár körül végzett vallásgyakorlat szolgál az együvétartozás legerősebb kapcsául. Hazánk közvetlenül Németországból vette át e czéhrendszert, mely előnyei és hátrányaival együtt nem csekély befolyást gyakorolt Európa nemzetgazdasági, polgári és társadalmi viszonyainak átalakulására. 8) Különösen a városok életében a czéhrendszer mint első rangú társadalmi intézmény jelentkezik. Maga a városi hatóság (a belső tanács) is jobbadán kereskedők- is iparosokból alakul; tehát ők vezetik a város ügyeit. Az az ') Városi ltár. 1711. cs. ll 8/ 4. 2) Archívum Rákóczianüm IX. k. 12. 1. 3) V. ö. Ipolyi Arnold: A magyar iparélet történeti fejlődése. Századok 1877. okt. f. 12. 1. Dr. Acsády Ignácz : Magyarország Budavár visszafoglalása korában 290—293. 1., 287. 1. ; Dr. Szádeczky Lajos: a czéhek történetéről Magyarországon. Ért. a tört. tud. kör. M. tud. Akad. kiad. XIV. köt. VII. sz. 5 — 66. 1. Villányi Sz. Győrmegye és város anyagi műveltségtörténete 20—24. 1. .
