Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - IV. Közgazdasági állapotok
104 a törvényszékre, akár a jobbágyokat zavarók- és háborgatókhoz. A vármegyék törvényszékein ott van mindenütt az érsekség ügyésze, ki képviseli az ügyeket, tehát csak szorgalmazza őket. Ha szükség leszen reá, a jobbágyokat vármunkára fogja küldeni. A hegyvám czimén járó ajándékokat, t. i. a kappanokat és a zabot — sértetlen mennyiségben fogja a tiszttartóhoz beszolgáltatni. A végrendeletileg hagyott és félretett pénzek ügyébe, vagy ha tisztsége területén valamely idegen pénzt tett le és időnek előtte elhalálozott — bele ne ártsa magát. A vásárjövedelmeket a bevett szokás szerint hajtsa be; ebben a biró és egy esküdt segédkezzenek neki. Mindkét nembeli házasságtörőktől és fajtalankodóktól egy frtnál nagyobb bírságot ne vegyen; ha nagyobb büntetést érdemelnek, tegye át ügyöket a tiszttartóhoz. . A jobbágyok bűnös cselekedeteit, melyeket tudni érdekében áll az érseknek és tiszttartójának, el ne titkolja, hanem jelentse be az utóbbinak. Ha a jobbágyok lovat, törököt vagy egyéb török holmit kerítenek hatalmukba, azt az érsek számára kell fentartaniok. A gazdáiktól eltévedt s az ő tiszti területére jutott lábas jószágot a tiszt nem foglalhatja le a maga számára, hacsak előbb 3 vásárkor ki nem hirdette az eltévedt jószágot. És ha azok igaz gazdája jelentkezik, a tisztnek egy forintot köteles adni vagy vele máskép is egyezkedhetik. Ha pedig az ily lábas jószág több kettőnél és igaz gazdájukra nem lehet ráakadni, úgy a többlet (kettőn felül) az érseket illeti. A kereszténypénzt a tizeddel és más rendes jövedelmekkel sértetlenül kell beszolgáltatnia; abból akár zsold akár fizetés czimén mitsem szabad levonnia a tiszttartó engedélye nélkül. Saját szükségleteinek kielégítésére akaratuk ellen ne kényszerítse munkára a jobbágyokat; de a mire jó szóval ráveheti őket, azt nem ellenzi az érsek. Ha lakását illetőleg valamely építkezésre volna szüksége, keresse meg a tiszttartót, ki fogja tudni, mi a teendő. Somogyi András ugyanezen kakathi gazdasági kerület másik felének kezelője tisztje. Szolgálati éve 1553. jun. 22-től veszi kezdetét. Hat lovat tarthat. A birság 1 frt erejéig és egyéb gazdatiszti mellékjövedelmek őt, is megilletik. Segélyül kap évenkint 12 akó (pozs.) bort vagy váltságul 4 frt 80 di t; kap továbbá 16 köböl (pozs.) gabonát vagy helyette 4 frtot. Évi ruhapénze 8 frt. Ha rendes szolgálatán kivül az érsek küldetéséiben időzik akár a várban akár a táborban — egy-egy lóra havonkint 2 frtot kap. Szolgálatának többi feltételei és utasításai teljesen megegyeznek tiszttársa, Papy Demeteréivel. 1) A XVII. század első feléből egy ispán teendőinek érdekes képét nyújtja a számukra kiadott érseki utasítás, mely tárgyalt korszakunkra vonatkozólag is világot vet; mert az állások szervezése és ellátásában, továbbá a tiszti munkakör dolgában még a mult században is a régi traditiók nyomán haladnak. E szerint: 1) Az érseki javakon levő kath. papokat megbecsülje és a szegénységet megbecsültesse. A papnak jövedelmeire, a templom és iskola építésére gondja ') Protoc. Oláh. B. p. 157. i
