Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából

II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 3. Esztergom város és megye részleges állapota az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján 1732, 1755/56. - b) Esztergomi járás - 5) Bajna (Csimaföld, Sárás, Sárisáp, Nagy-Sáp, Epöl)

98 Az iskolamester, Czines János, 2 gymn. osztályt végzett; beszél magyarul és tótul. Az iskolaépület jó ; 3 tanítványa van, kiktől fejenként 2ö dr. jár minden negyedben. Járandósága a községtől 12 frt., egész telkes ad 1 p. sz. gabonát, fél telkes 1 nagyszombati mérőt, zsellér ennek felét. A helység munkálja meg 14 p. sz. alá való földjének felét és 4 szekér szénát termő rétjét. A temetés után jár 12 dr., harangozástól 6 dr., énekes gyászmiseért 25 dr. zsoltáréneklésért egész éjen át 1 frt. A felhők ellen való harangozásért szüretkor minden szőlőgazdától kap egy pint bort. A gyónóképesek száma 368. Az egyházlátogató a Csimafóldón, egy kellemes dombon (a szomori ut mellett) magánálló templomot is meglátogatta. A Bold. Szűz mennybemenetelének tiszteletére emelt templom boltíves szentélye régi romok fölé, a hajója pedig alapjaiból ujjá épült; mennyezete deszkázott. A templom mellett szép kálvária látható egy részről, másik részről pedig remetelak áll a hozzátartozó kerttel. A templomhoz vezető feljáró során 7 kőoszlop áll az Ur kínszenvedését ábrázoló képekkel díszítve. A templomnak van 3 oltára, szószéke és khórusa. Egyéb felszerelése közepes. Bucsu napján az uraság borát mérik, de azt ezentúl csak a templomtól távolabb szabad cselekedniük. A plébános jövedelme a templomtól 5 frt. Innét félórányira, Sarason is egy pusztult templom romjai láthatók; a falazat félig még fönnáll. (1564-ben már a pusztult falvak között említtetik). Leányegyházak: Héreg, Szomor, Gyermely és Tarján Komárommegyéhez tartoznak. Esztergommegyei leányegyházai: 1) Sárisáp, br. Sándor Mihály birtoka. Szt. Imre herczeg tiszteletére épült s fatornyu (egy haranggal) templomának nincs sekrestyéje; a hajó deszkázott mennyezetű, a szentély boltíves. Van khórusa is. Körülötte fekvő temetőjének nincs kerítése. Felszerelése szegény. A plébános járandósága: 12 frt., 24 p. sz. gabona, 2 szekér széna és 6 öl fa; 6 szapura való földjét a helység veti be. Stóla-illetéke lehet vagy 12 frt; a koleda- és offertoriumból 2 frt. Az iskolamester, Okoss György, 4 gymnas. osztályt végzett; beszél magyarul és tótul. Illetéke: 12 frt., 24 p. sz. gabona, 5 szekér széna és egy nagysz. mérős kenderföld ; 6 szapura való földjét a falu veti be. Mellékjövedelem ugyanaz, mi Bajnán. A gyónóképesek száma 120; 15 egész telkes jobbágy és 23 zsellér lakik a faluban. Utóbb az ujon felállított csolnoki plébánia leányegyháza lett. 2) Nagy-Sáp, br. Sándor Mihály birtoka. Egy kis dombon — a falun kivül álló elpusztult kath. templomát kevés költséggel ismét használhatóvá lehetne tenni. Szt. Márton tiszteletére épült. Az ev. reformátusoknak imaháza a falu közepén fekszik ; előtte áll a harangláb. A lelkészi teendőket a falu jegyzője végzi. Az egyházlátogató — ő felsége rendelete alapján — a jegyzőt eltiltotta a lelkészi ténykedéstől és a harang használatától. Ha nem fognának alkalmazkodni — a plébános először a földesúri, aztán a hatósági karhatalomhoz fog folyamodni. Az ev. reformátusok azt válaszolták, hogy más községbeliek eljárásához kívánnak