Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 3. Esztergom város és megye részleges állapota az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján 1732, 1755/56. - a) Esztergom sz. kir. város
8! get tesznek a húsvéti gyónás kötelmének. A Szt. Ferenczrend konventje segédkezik a lelkészi teendők végzésében s nem működik a plébános hátrányára. Férfiak- és asszonyokból vegyest néhány vallásos társulat is alakult. Ilyen 1) a plébániához tartozó s a polgárok fogadalmából alakult Szt. Háromság-társulat, mely a plébános vezetése alatt állott; 2) a ferencziek vezetése alatt álló 3 templomukhoz tartozó kordaviselő és a legszentebb rózsafüzér 1) társulat (2); a konvent falain kivül azonban mindkettő a plébános fősége alá tartozik. A rózsafüzér-társulat 1748-ban alakult és nem annyira a plébánost illető jogok, mint inkább az uralkodó magyar elem hátrányára kezdett szerepelni; bizonyos esetek miatt gyűlöletessé és botrányossá vált, mignem az érseki helynök erélyes leiratával a rendet helyreállította. Külömben az érseki Vízivárosban a jezsuiták vezetése alatt álló Mária- és Krisztus urunk kínszenvedésének társulatai, továbbá a ferencziek vezetése alá tartozó kordaviselő társulatok között, valahányszor valamely temetésre hivatalosak voltak, mindannyiszor botrányos súrlódások törtek ki az elsőség kérdése miatt. A felmerült panaszokra végre a plébános XIII. Gergely Pápa „Quicunque ex dictis fratribus mendicantibus" etc. csinált rendet közöttük. Végül az elaggottak kórháza említendő, a mely a Bold. Szűz bemutatásának kápolnája mellett fekszik s a polgárok közköltségén épült. Ebben 13 szegény, saját hibája nélkül elszegényedett polgár ápoltatik és vétetik fel a városi hatóság hozzájárulásával. E kórház 4 szobából és egy közös konyhából áll. E szegények ugyan jobbadán kéregetésből tartják fönt magukat, mindamellett 1000 frtot tevő alapítványuk is van és földjük, mely 40 frt évi bért hoz. Gondnokuk évi számadással tartozik — a plébános- és városi hatóságnak. A város lakosai közt csak 7 házban laknak polgárjoggal bíró ráczok. Papjuk nem sérti a plébános jogait; a rendelt és városi fogadalmi ünnepeket tudtára adja híveinek, kik egyáltalában példaadó lelkészökkel együtt békében élnek a többi lakosokkal. Protestánsok nem laknak a városban. A 4 kath. szülésznő — mint mindenütt— ugy itt is be van oktatva a szükségbeli keresztség esetében való eendőkre. E szülésznők egyike orvosilag is van kiképezve. (Ez időben ritka iolog!) * 1890-ben már csak a Rozália és Jó pásztor kápolnája áll fönt ily minőségben. \z Anna-kápolna helyett a mai Rotunda (beneficiatus lelkészszel, 1828—1833 közt) ipült (Szt. Anna vagy Kerek-templom). Van zsinagógája és ev. reform, temploma, dksz: 8733 kath., 47 ev. ág., 141 ev. reform., 19 gör. kelet, és 540 izr. v.' 2) ') Ez utóbbi 1747-ben apostoli brcve alapján alakult. Tagjai zömét a német lakosság szolgáltatta, mig a kordaviselő társulat magyarok- és tótokból állott. 2) Esztergom kir. város népessége Palugyai szerint: 1805-ben 5390 lélek. 1826-ban 6619 lélek (22 gör. keleti kivételével mind katholikusok.) 1850-ben 7445 lélek. Ezek közöl 3851 férfi, 6