Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 3. Esztergom város és megye részleges állapota az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján 1732, 1755/56. - a) Esztergom sz. kir. város
75 A templomnak nincs külön javadalma, mert minden szükséglet kielégítéséről a város gondoskodik. A város plébánosa, Koczi Ferencz, schlongenmondi (Praep. B. V. de Schlongenmond) prépost, három évi hittani folyamot hallgatott Bécsben. Beszél magyarul, németül, olaszul és középszerűen tótul. Járandósága: 170 frt. készpénzben; 50 p. szapu buza, 20 akó bor. 12 öl fa és 3 akó bor a szt. misékre és az áld'ozók részére. Van továbbá két telekhez való szántóföldje Szép Péter és Nagy Pál szomszédságában (mindakét dűlőben); mindegyik dűlőben elvethet 12 p. szapu vető magot. Öt szekér szénát termő rétje is a fentebb emiitettek szomszédságában van. Földjeit, rétjeit maga tartozik mivelni; termése lehet vagy 50 p. szapu. Tizenhatodja nincsen, (t. i. a tizedből.) Stólajövedelmei: nagyobb temetéstől jár 1 frt, kisebtől 50 dénár. Esketésért jár 1 frt; ha nem polgárt esket, 2 frt; keresztelés- és avatásért (esküvő vagy szülés után) 25 dénár; gyászbeszédért 1 frt; nagymiséért 1 frt; csendes miséért 50 dénár. A stolából 220 frt. jövedelme lehet. A koledából (vizkereszti házszenteléskor stb. begyült adományok) és offertoriumból 20 frt. Az uj kenet (chrisma) czimén a három elsőtől, a kire használja, egyenkint 75 dénár jár. A nem hitközségbeliek esketéseért vagy a rendes illeték háromszorosát vegye meg vagy bizza azt az illetők érzékére. A betegek ellátása czimén a templom pénztárából 3 frtot kap. Mindezen czimeken befolyó összes jövedelme a 450 frtot nem haladja túl. Az iskolamester, Karsai Ferencz, IV. gymn. osztályt végzett. Az iskolaépület jó ; 40 tanítványa van, a kiktől fejenkint 40 drt kap minden negyedben. Készpénzfizetése 50 frt.; továbbá 6 szekér fa, 3 akó bor, 4 akó sör, 2 mázsa ökörhús, 50 font kősó. Minden temetés után jár 25 dénár; a gyászmise alatti éneklésért 50 dr., a zsoltárok énekléseért egész éjen át 1 frt. Az 1711-ki egyházlátogatás szerint kapott 12 komáromi mérő gabonát, most kap 18 pozsonyi szaput. Egy polgári teleknek megfelelő szántóföldjei és rétjei vannak, miket maga mivel. ') ') A kir. városnak akkoron már nemet iskolája is volt; a tanitót azonban ugy látszik alárendelt helyzete miatt nem emliti föl az egyházlátogató. 1709. szept. 18-án Barkszy Keresztély személyében a tanács német iskolamestert fogad (sok volt a bevándorolt német polgár), ki egyúttal templomszolga. A várostól járó fizetése 10 frt, 3 akó bor, egy fél mázsa marhahús ; a harangozás, keresztelés, avatás és esketések alkalmából fizetett dijakból nem kap részt. Ugyanezen évben Márton deák a magyar iskolamester. Készpénzfizetése 25 frt. (Esztergom kir. városi ltár. Jegyzőkönyv 1700—1710.) A sürüen bevándorló német polgárság nemcsak iskolát, hanem külön német papot is kivánt a maga számára; kieszközölték, hogy a vízivárosi ferencziek közöl egy Wider Samu nevü áldozó papot küldöttek ki számukra, kit a városi tanács a harminczados házában szállásolt el a szolgálatára rendelt fiúval együtt. Ellátásukat is innét kapták. (1710. nov. 29.) A kir. város magyar plébánosa azonban nem volt hajlandó fejet hajtani a jogaiba ütköző németesitő irány előtt. Hitter tanácsos az 1710. decz. 10. tanácsülésen jelenti, hogy Malonay plébános a német barátot nem engedi misézni a plébánia-templomban s hogy németeket egyátalán nem is akar a plébánia-templomba bebocsátani. A magyar és német polgárság közt felmerülő ellentét daczára — a magyar elem megtartotta fölényét és túlsúlyát. A német elem küzdelme annak vereségével végződött. Esztergom kir. városi ltár. Jegyzőkönyv 1710. 11. 1. A magyar és német iskola 11. József idejében egybeolvadt — egy iskolamesterrel.
