Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából

II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás

57 Czégéres bűnben élő vagy erkölcsi életének tisztaságát illetőleg a közvélemény gyanúja alatt álló egyén a társulatba fel nem vehető. A ki pedig a korda felvétele után követ el ilyes vétséget, azt a társulati tagok először intsék meg; ha pedig meg nem javul, vegyék el tőle a kordát és zárják ki a társulat köréből. A társulat praefectusának s egyéb főembereinek dolga, a hol erre alkalom van, pl. városokban különösen felügyelni a társulat tisztességére. Végül minden hónapban hitbeli oktatások tartatnak.

1) Assisi szt. Ferencz harmad-rendje (tertiariusok). E harmadrend alatt mindkét nembeli keresztény híveknek azon társulatát értjük, melynek tagjai nem a kolostor magányában, hanem künn, különböző világi foglalkozású körökben élve — a világban kívánnak erényes életet folytatni — oly életmód követése által, mely lényegében a szt.-ferenczrendiek szabályaihoz és szelleméhez hasonlít s a renddel — mint lelki tag — összefüggésben áll. E társulat a vízivárosi ferencziek templomához tartozott, (közös áhítat-gyakorlatokkal) s ezek vezetése alatt tartotta gyűléseit, ájtatosságait, öltötte fel jelvényeit stb. Szabályaik értelmében kerülniök kell a bünt s az erre vezető alkalmakat. A ruházat dolgában kerülnek minden hiúságot; továbbá a zajos mulatságokat, mértékletlenséget, ellenséges érzületet s minden igazságtalanságot embertársaikkal szemben. A beteg rendi tagok ápolása, a szegények és szűkölködők iránt tanúsítandó tevékeny szeretet, s egyéb jóságos cselekedetek gyakorlása kötelmeik közé tartozik. E szellem kifolyása, hogy a aggok, a betegek számára kórházakat (menedékhely) emelnek, ott ápolják őket stb. Szt. Ferencz harmadrendjének (mindkét nembeli) vannak szabályzatos és nem szabályzatos kolostorai. Az elsőhöz tartozók ünnepélyes, az utóbbiak pedig csak egyszerű fogadalmat tesznek. E tertiariusok harmadik, tehát külön ágát képezi a vízivárosi, meljmek szorosabb értelemben vett fogadalmai nem voltak. A Mária-társulat eredetileg csak a jezsuiták intézeteiben tanuló ifjúság részére lett szervezve (sodalitas maior et minor); másutt az egész társadalomra kihatólag is szerveztek ily társulatokat. Meg voltak saját szabályaik, pénztáruk és áhítat-gyakorlataik. A Bold. Szűz kiváló kultusza mellett a tudatlanok oktatása, a hittérítés s az irgalmasság egyéb cselekedeteinek gyakorlása volt kötelességök. Példás, sokszor önsanyargatással járó hitélet mellett egyáltalán az erényes élet, a hithüség és buzgó kötelességteljesítés szellemének ápolása volt a társulat kitűzött czélja. Koronkint egy jezsuita atya elnöklete alatt öszjöveteleket tartottak; különben a társulat által évenként választott (praefectus, assistensek, tanácsosok és egy titkár) concilium vezetése alatt állottak. Megelőző általános gyónás és próbaidő után vették fel (szavazattöbbséggel) tagjaikat, kik eskü alatt kötelezték magukat a társulat és czéljai szolgálatára. *) Kusman Dániel tartományi főnök (1701 — 1708) rendeli, hogy e társulat az egész tartományban terjesztessék és minden hó első vasárnapján körmenetet tartsanak; továbbá hogy az elöljárók a helyi szokásokat, az isteni tisztelet és körmenetek rendjét jegyzőkönyvbe vegyék. (Concisi Annales Pr.-Hung. S. M. O. M. S. P. Francisci p. 87.