Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás
50 — termésük tizedén kivül — semmiféle más szolgalmakat nem teljesítenek. Vetőföldjük 170 p. mérős. Esztergom- Víziváros. Földtartozék nélküli házainak száma a bástyafalakon belül: 61; a falakon kivül lakó lovas és gyalog katonaságé pedig 111. A pattantyúsok és a cs. társzerekhez tartozó ökörhajtsárok házainak száma: 9. Szt.-Tamás, a róla nevezett préposté. A földesurasága alá tartozó földbirtok nélküli parasztok vagy zsellérek házainak száma: 13; a zsoldot élvező katonák házainak száma: 21. Azonfelül barlanglakók módjára 15 rácz is tartózkodik itt, kik pusztán kézi munkájokkal keresik élelmöket. Kakatkon (Párkány) csak 6 ház van és pedig földtartozék nélkül. Szt.-Györgymezőn 25 parasztház van földtartozék nélkül; azonfelül 25 házban katonaság lakik. Semberen (Szt.Tamás délkeleti része) van 5 parasztház földtartozék nélkül ; továbbá a hajdúké, az előbbiekkel együtt összesen 14. Az emiitett puszták — illetőleg pusztult falvakon kivül — Sinka György, megyei szolgabíró hit alatt tett vallomása szerint még más pusztult falvak is voltak a megyében. Ilyen Csolnok, a pozsonyi apáczák (klariszszák) birtoka; ') földjét a kir. városban lakó jobbágyok (3) néhány nemes társaságában bérbe vették. Vetőföldjük 84 p. mérős. Kis-Tata, az eszt. káptalan birtoka. Földjét a faluhoz tartozó két jobbágygyal együtt (Páldon laknak) az őrségbeli hajdúk birják. Vetőföldjük 30 p. mérő. A gabonából kilenczedet adnak a földesuraságnak. Kicsind, szintén az eszt. káptalan birtoka. Ennek földjét is a várbeli hajdúk bérlik és kilenczedet adnak a termésből. Kőhid-Gyarmat, szintén az eszterg. káptalan birtoka. Földjét a faluhoz tartozó, de ez időszerint Libádon és Páldon lakó jobbágyok bérlik ; a termésből kilenczedet adnak. Vetőföldjük 96 p. mérős. E határ egy részét egyébiránt az eszterg. őrségbeliek is bérlik és kilenczedet adnak a termésből. Ezen összeírás szerint Esztergommegye összes portáinak azaz adókapuinak száma ö'/'s és '/ m. 2) Egy vetés 369 nyomás (dülő) föld után 4547 " 4 p. mérő. Az egész vármegyében összesen csak 192 kapás szőlőt mutat ki az adóösszeirás. íme ezen kép is mutatja, mily szomorú, mily kezdetleges állapotokat örökölt a XVIII. század elhaló elődjétől. 1699 őszén a jobbágytelken lakó armalista nemesekkel együtt az adóösszeirási lajstrom szerint 35 faluban 1106 jobbágy (és zsellér) lakik, összesen 1793 családot képezve. A kir. városban még 1712-ben is alig 300 család lakik ; 3) tehát még akkor is jóval alantabb állott a mai Párkánynál. Ezekután nem fogunk tévedni, midőn a megye és vá ') Az 1531-ki adórovás szerint a nyulakszigeti (Margit-sziget) domonkosrendii apáczák birtoka volt régebben. Budapesti orsz. levéltár. U. o. 2) Egy kapu alatt 1608 óta oly telket értettek, melynek miveléséhez 16 ökör kellett. Tehát négy 4 ökrös telkes gazda vagy 12 zsellér képezett egy portát. 3) Esztergom városi ltár. fasc. I. nr. 3.
