Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából

II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás

42 sadalmi téren is ellenhatást von maga után a tényleg fönnálló társadalmi és politikai állapotokkal szemben. A mint az ember nem tagadja meg természetét, ugy az emberekből álló társadalom sem. A nagykorúvá lett ifjú szabadulni igyekszik a gyámkodó szülői vezetés alól; ugy a társadalom is mintegy me­nekülni akar eddigi életkalauza, az egyház tekintélye és befolyása alól; sőt utóbb egyenesen ellene is tör. A haladás ujabb eszméjét gyakorlatilag a nagy franczia forradalom veti felszínre, midőn tanaival és szivet-, lelketrázó tényeivel az összes politikai és társadalmi állapotok felforgatására törekszik. A politikai és társadalmi szabad­ság eszméje keresztül gázol a trónok absolutismusán s a rendi alapokon nyugvó társadalom szervezetén. A legújabb kor társadalma életműködésének összes nyilatkozataiban — többé-kevésbbé — ez ujabb eszmék hatása alatt áll s ezek légkörében igyekszik szervezkedni. Nagy idők távolából nézve ugy találjuk, hogy a történelem, habár változott alakban, végre is sok tekintetben ismétli önmagát. Minden mivelődéstörténelmi jelenség csak egy szeme a fejlődés hosszú lánczolatának, mely a megelőző és követő lánczszemekkel szoros összefüggés­ben áll. Egyik korszak, egyik század szüli a másikat. Az előzőnek eseményei és szellemiránya természetes utóhatást gyakorolnak, sőt szülői sokszor a kö­vetkező kor fejleményeinek. Mert minden okozatnak meg van a maga szülő oka. Hasonló okok ugyanazon körülmények között — hasonló okozatokat vonnak maguk után és minden nyomás — legalább idővel — ellenhatásra vezet. Az ó-kor társadalmi küzdelmeit a rabszolgák és szabadok, a patríciusok és plebejusok között a közép- és újkorban a földesúr és jobbágya, ma pedig a proletariátus és tőkepénzes, a gyáros és munkás között kitört harcz váltja föl, mely uj válságokkal, uj társadalmi átalakulásokkal fenyegeti a jelen álla­potokat. így következik egymásután a vallási téren is a katholicismus világra­szóló küzdelme majd az arianismus és mohamedanismussal, majd a protes­tantismus — s ennek ikerszülöttei: a rationalismus és álliberalismus tanai — és tényeivel szemben. A változó emberi véleményekre, alkotásokra az enyészet sorsa vár; csak a kath. világegyház áll fönt rendületlenül isteni Alapitója Ígéretéhez ké­pest. Sőt a katholicismust maradiságról vádoló ellenfelekkel szemben — bizo­nyos erkölcsi fölénynyel hangsúlyozhatjuk, hogy a kath. egyház napjainkban épen a társadalmi és politikai szabadság terén legkiválóbb (pl. Amerika) álla­mokban indul legszebb virágzásnak. Egyébiránt végre is kétségtelen, hogy az emberi boldogság minden egye­bek fölött álló fontos kérdésének szerencsés megoldását nem annyira a külöm­böző jeligéjű haladás kérdéseitől vagy tényeitől, mint inkább a mélyreható val­lásos érzelem erejétől várhatjuk. Ez egyik magyarázata, hogy a vallás oiy fontos szerepet játszik az emberiség történetében; egykorú ez az embernek a földön való megjelenésével. A multak tanulságos emlékein révedező lelkünk hazánk történetében is

Next

/
Thumbnails
Contents