Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 5. Erődítések Esztergom vidékén - e) Karva és Nyergesujfalu.
35 A sánczmüvek háromszöget képeztek s a köztük fekvő tér elég nagy volt arra, hogy rajta akár egy hadsereg tábort üssön. A császári sereg soraiban harczoló horvát bán, Pálffy János gróf, midőn 1706-ban e sánczokat kiostromolták, erősség dolgában az esztergomi vár fölé helyezte azokat. 1) Mindennek daczára az Esztergom visszafoglalására siető Starhemberg Guido gróf egyetlen rohammal gyorsan elfoglalta és semmikép sem menthető kegyetlenkedések után a sánczokat levonatta. Hasonló sors érte a túlparti karvai sánczokat is. 2) Vak Bottyán azonban, habár Starhemberg gróf Esztergomot is hamarosan visszafoglalta a kuruczoktól, már ugyanazon év deczember havában a karvai átkelőt újra biztositotta a kuruczok részére. Egyelőre 3 taraczkkal ellátott őrséget helyezett a karvai sánczok közé, 3) melyeket utóbb még jobban is megerősített. Bottyán, hogy a császáriak vizi közlekedését Komárom és Esztergom között újra megakadályozza, 1708 máj. 10-én a vidék földnépét Karvához rendelte és a csenkei puszta határában, ott, hol a Duna legkeskenyebb, uj sánczokat hányatott (Csenkevár). Erről Bottyán máj 15-én következőleg értesiti a fejedelmet: Karvánál ezelőtt ötödnappal egy jóforma sánczot három szegletre — kinek minden szegletin rundella vagyon — erigálni kezdettem; már három nap alatt is elkészül, mivel feles embert hajtattam építésére. Az árkának közepében sürü palizátát (faczölöpzet), a bástya oldalából kiálló sörtésfákat is rakatok köröskörül; oly erős lészen, hogy hacsak táborustul az ellenség reá nem megyen, Isten óltalmábul nem féltem. Már is komáromi, esztergomi és budai sajkák (császáriak) kezdték impetálni: de magam is közel lévén — azonnal visszapuskáztattak; azutta nem is mutatták közelrül magukat. Háromszáz emberre való sáncz lévén, több nem is kell belé. 4) Kerülete vagy 700 lépésnyi volt. E csenkevári sáncz fekvésénél fogva nagyon kellemetlen volt a császáriaknak ; de a sáncz ellen ismételten is megkisérlett támadásuk eredménytelen maradt. Mindennek s Bottyán ismételt felterjesztései daczára, mely szerint a komáromi és esztergomi németek kicsapásai ellen az egész vidéket (tehát Bottyán javait is) védte, végre a fejedelem ujabb parancsára már augusztus hóban kénytelen volt a sánczot széthányatni; a fejedelem t. i. a sáncz őrségével is nem akarta erejét elforgácsolni. A császáriak azonban rögtön újra építették a sánczot és őrséget is vetettek beléje. A Rákóczy-féle felkelés megszűntével (1711) Csenkevár is elveszti létjogát s ezzel az elpusztult Karva is újra fellélegzik. A sáncz körvonalai egyébiránt a mult század elején még láthatók voltak. ') V. ö. Feldzüge des Prinzen von Savoyen. VIII. B. S. 434. Archívum Rákóczianum I. köt. 633 1. 2) Arch. Rákóczianum I. köt. 640, IX. köt. 308 1. 3) U. o. IX. köt. 312 1. 4) Thaly K. Ocskay László 193, 221 1. Archívum Rák. IX. köt. 480 1. 3*
