Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 4. Esztergom sz. kir. város
26 XVIII. század második felében (1780 körül) két uj utczája (Teréz- és Józsefutcza) épült az árkon kivül. A város 1777-ben készült térképén a mai Teréz-ntcza már fel van tüntetve. A plebánia-templom előtti teret Halpiacznak, a mai Vak Bottyán és Öreg-utczát Szt. Lőrincz utczának nevezték 1777-ben; a mai Duna-utcza pedig = Szt. Király-utcza. A városháza eredetileg Vak Bottyán, a hires félszemű cs. és kir. huszárezredes, utóbb kurucz tábornok kastélya volt; már 1698-ban felépült, mert Bottyán benne lakott. Lipót király 1698. aug. hóban e kastélyt tartozékaival együtt nemesi kúriává avatja, vagyis fölmenti a városi joghatóság és minden polgári teher viselésének kötelezettsége alól. 1) A város azonban e tehermentességről nem akart tudni. A városi biró többedmagával megrohanta Bottyán kastélyát, betörette az ajtókat és elfogatta Bottyánt, kit saját lakására hurczolt magával. A király által utasított nyitrai káptalan mégis törvényesen beigtatta Bottyánt a kiváltságolt nemesi kúria birtokába; azonban ennek a város ügyésze, Cseythey János, az '1655: 75. t. czikkre stb. hivatkozva ünnepélyesen ellentmondott. A kastély kurialis jellegét a kir. város ezután sem ismerte el jogszerűnek; a kérdés utóbb is temérdek viszály, per forrásává lett, melynek csak akkor lett vége, midőn a kastély végre a városra szállt. E kastély egyelőre (igy nevezték már 1704-ben) a várparancsnok, br. Kucklánder birtokába jutott; amennyiben Bottyán szerencsés menekülése s II. Rákóczy Ferenczhez történt csatlakozása után — Kucklánder annak összes ingó és ingatlan javait lefoglalta és tehermentesen haszonélvezte, sőt nejének adományozta — a város tiltakozása daczára. 1710 óta majd korcsmáros, majd rácz és egyéb kereskedők birták bérben a folyosóra nyiló földszinti helyiségeket. A kastélyt 1710. jul. 10-én szakértők felmérték és megbecsülték a sörházzal és szőlőkkel együtt (szintén a tábornok birtokai). E szerint a kastély piaczi homloka 39 öl, szélessége 29% öl. A pinczével, udvar- és kerttel együtt, ügy a mint az épület állott, összesen 1950 frtra becsülték. A kastély két szárnyoldala azonban ekkoron még nem volt mai alakjában kiépítve. A Duna-utczára eső oldalán alacsony földszinti épület állott; a mai megyeház a kert telkén épült. Mai déli szárnya, vagyis a 3 utolsó ablaktól egész a Török tábornok házáig (a mai megyeház) terjedő régi gymnasium első sorban Mária Terézia bőkezűségének köszöni létét. A királynő t. i. a tanulmányi alapból 6000 frttal segélyezte a várost oly feltétel alatt, hogy az épület további fentartásának terhe teljesen a várost illeti. Az egész épület (telek nélkül) 8041 frtba került; az 1779/ s o tanévet már az uj gymnasiumban nyitották meg. 2) A torony alatt látható feliratos márványtábla közadakozás utján jött létre. A felirat szövege: HaeC PaLestra AVgVstae Thereslae Regls ApostoLICl MVnIfICA LIberaLItate In CVrla Reglae hVIVs ClVItatls Strlgonlensls eXsVrreXIt. A városházzal átellenben fekvő sörház hosszúsága 20, szélessége 16, alsó része a kapu felé 14 öl. Becsértéke (a 1) A pergamenra irt kir. oklevél eredetije a kir. városi titkos levéltárban őriztetik. -) Kir. városi ltár. 1777. fasc. 7. nr. 27. Főgymn. ltár. Protocoll. anni sehol. 1779/ s o.
