Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából

I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 2. A vár alap- és helyrajza az I. ábra 1. sz. térképe alapján (1756)

19 bazilika déli főfalában .elhelyezett 6 kanonoki stallumot jelzi; 1823-ban a bazilika végső romjainak eltakarításakor akadtak reá az Ur szt. testének kápolnájára, melyet X betű jelez. Demeter érsek alapította 1385-ben. Z szintén ily kápolnaszerü helyiség lehetett. Barkóczy érseksége idejében Görgey Márton kanonok kálvária építésére használta föl a bazilika szentélyének egy részét. Az eltakarított romok helyén kőkeresztet állíttatott fel a Bold. Szűz és Szt. Magdolna szobrával. A káptalan 1822-ben e szobrokat a Szt. Tamáshegyre helyezte át, hol maiglan láthatók. A Bakocs érsek által Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére emelt (1507) Y kápolna (1. alább 33. sz.) helyén régebben valószínűleg már egy másik kápolna állott. Legalább a felhasznált kövek ezt sejtetik. Építője Ferucci nevű olasz. Oltára carrarai márványlapokból készült, a falakat simított vörös márvány, faragványok, feliratok stb. borították. Kupola-alaku tetejét aranyozott vörös rézlemezekkel fedték. A törökök a keresztet, a szentek szobrait ugyan eltávolították az oltárról vagy megcsonkították ; de a Bold. Szűz képét sértetlenül hagyták. Midőn a káptalan 1756-ban felbontatta a kápolna kriptáját, 14 török tetemet találtak a kősirokban. A kápolna oltára keletnek feküdt; a déli falhosszában 6 stallum volt elhelyezve; az ezek fölé (2) valamint az oltár fölé alkalmazott összesen 3 gömbölyű ablakból nyerte a világosságot. A khórus feletti vakablakban tövissel koszorúzott sziv volt látható „Divae Matri" körirattal. A bazilika felől volt a bejárata; a bazilika romba dőltével azonban a kápolna tárva-nyitva állt az időjárás viszontagságainak. E nyílt bejáratot utóbb 3 öl magasságban errielt téglafallal zárták el, melyet aztán szintén márványlapokkal vontak be. Ez uj fal elé 8 szögű előcsarnokot emeltek; ezt ellátták ajtóval, a csarnok fölött pedig magas ablakot vágtak a falba. A kápolnának e részét a Szt. András-torony és a bazilika déli falának romjaival hiven feltünteti a III. ábra 3. sz. rajza. 28. A rangszerint legidősebb kapitány emeletes szállása a kis piaczon. E piaczot gróf Barkóczy herczegprimás idejében 4 öllel alább szállították s az egész talajt kiegyenlítették az ujon építendő bazilika számára. Mária Terézia az érseki széküresedés idejében (1771) ide, tehát a mai bazilika helyére — templomot (egy tornyú) épített Szt. István király tiszteletére. E templom homlokzatán a cs. és kir. sas mellett látható volt a Szt. István-rend lánczával körülfont magyar czimerpaizs, melynek két oldalán Szt. István és Szt. László hatalmas arányú szobrai voltak elhelyezve. A rézzel fedett és órával, 3 haranggal ellátott torony tetején a magyar korona ragyogott a kettős kereszttel. A templomot a hársfák egész csoportja vette körül. 1821-ben a helyébe építendő bazilika érdekében leromboltatott. L. a III. ábra 3. sz. képét, mely egyúttal a régi bazilika déli falát és a Bakocs-kápolna régi helyét együttesen ábrázolja.

1) 29. A vár meszes gödre. 30. A pattantyúsok (tüzérek) kaszárnyája. ') Rajzolta Horváth Viktor, VI. oszt. t. 2*