Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából

I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 2. A vár alap- és helyrajza az I. ábra 1. sz. térképe alapján (1756)

N utóbbit is macskautnak nevezték; 1756-ban már nem használták. Mindkét ut helylyel-közzel (a meredekebb pontokon) lépcsőkkel is el volt látva. 7. A főőrség tanyája. 8. A főőrség peczegödre (closet). 9. A hosszú körfal, mely 4 jó kazamátával (bolthajtásos és bombamentes földalatti helyiség) volt ellátva. A kazamátákba levezető és a magasabb fekvésű mellvédekhez (körfalakhoz) vagy a házak emeletére vezető lépcsőket mindenütt reczés vonalak jelzik. A keresztező vonásokkal áthúzott épület egyáltalán boltíves helyiséget jelent. E hosszú körfal elején, a bazilikától jobbra eső x feljáró fölött látható y pont jelzi a rómaiak idejében fentállott Quadriburg helyét. Már 1763-ban, midőn az erődítések lehordását megkezdték, Fortis és Justi jelzéssel ellátott római mécseseket találtak e tájon; 1823-ban pedig 7' mélységben rábukkantak az emiitett őrtorony négyszögű alapfalaira. A négyszögű téglák QUADR1BUR felirattal voltak ellátva. A dunai határ mentében a rómaiak sok ily kisebbszerü erődítéseket (castrum, Quadriburg) emeltek a túlparton lakó ellenség megfigyelésére. 10. Tisztek és legénység számára épült kaszárnya — peczegödörrel (closet). 11. A Bakocs-kápolna javadalmas papjának lakása; itt állott hajdan Szt. István vértanú temploma. (L. III. ábra 1. sz. alaprajzát.) Állítólag e templomban vette föl a keresztséget a magyar keresztény királyság megalkotója, Szt. István. A templom romjai a mult század első felében legalább részben' még láthatók voltak. A mellékelt III. ábra 1. sz.

1) alaprajz szerint a templom szentélye majdnem a keleti várfalig ért; az alapfalak után következtetve ugylátszik a templom kereszt-alakban épült ugy, hogy a templom belseje 4 részre oszlott. Ezek közöl századunk elején csak az északi és keleti rész alapfalai állottak fenn. Alaprajza az 1821-ben kezdődő talajkiegyenlités idejéből származik.

2) Az alaprajz magyarázata: Az alapfalak déli oldalán két bejárat nyomára bukkantak; ezek egyike a (szélesebb és magasabban fekvő) a hajó fő bejárata volt, a másik, b a sekrestyébe vezetett. Ezzel átellenben c betű egy harmadik bejáratot jelez, mely az előbbieknél sokkal alantabb feküdött és egy mélyebben fekvő kápolnaszerü katakombába vezetett. Egészen el volt borítva földdel; boltivezete leszakadt. Kelet felé nyiló kis ablaka és a lépcsőzet közt egy nagyobb terjedelmű kőtömeget találtak, mely valószínűleg oltár gyanánt szolgált. Eleje zöldszinü; néhány vésett betűje arról tanúskodik, hogy egykoron feliratot viselt. Mellette két rézgyertyatartót találtak. Az itt lelt csontok és feliratos emlékekből következtetve a cc betűkkel jelölt helyiséggel együtt a Szt. István vértanúról nevezett prépostság temetkezési helye lehetett. A főbejárattal (a) szemben i betű egy negyedik ajtót jelez, mely csigalépcsőhöz vezetett; ezen át a khórusra, vagy a d betűvel jelzett mellékkápolna oratóriumába lehetett jutni. Ezen épületrész (e e betűk) is több mint egy öl e ') Rajzolta Erdélyi József, VI. oszt. t. 2) L. a következőkre nézve Máthes: Veteris Arcis Strigoniensis ctc. descriptio 1827. p. 1-62.