Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 4. Statisztikai kimutatás - Mérték és pénzláb - Árak; a plébánosok és kántortanítók jövedelme
130 Mérték és pénzláb. A hazánkban divó sokféle mérték nem csekély nehézséget okoz az árak megállapításában. Legelterjedtebb volt vidékünkön a pozsonyi szapu vagy mérő és a nagysarlói szapu; de előfordul a nagyszombati, komáromi sőt esztergomi mérő is. Törvények és kir. rendeletek egyaránt sürgetik a mértékegységet. 1719-ben Esztergommegye ismételve 1) kiadja a rendeletet, hogy a pozsonyi mérőt vagyis szaput (tehát egységes fogalom) kell közhasználatba venni 12 frt. birság terhe alatt — de eredménytelenül. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben a pozsonyi szapu mellett még mindig előfordul a nagysarlói szapu és nagyszombati mérő. Az ó-pozsonyi mérő vagyis szapu, 2) mely a budai mérő helyett hozatott be, = 75 pozsonyi itcze vizzel (= 63.6 liter; egy pozsonyi akó = 64 itcze = 0.54 hektoliter), vagyis egy bécsi mérővel. 8) A pozsonyi mérőben van két véka. A nagyszombati mérő egyenlő egy pozsonyi vékával. A nagysarlói szapu nagyobb volt a pozsonyinál. Súlymérték: Egy bécsi (egyúttal magyar) mázsa = 100 font; egy font = 16 unczia = 32 lat. Egy font = 560 gramm; egy lat 17.502 gramm. Egy bécsi mázsa = 56.006 kilogramm. Egy gyógyszer font = 12 unczia. A hosszúsági mértéket lásd a térképen. A pénzlábat illetőleg: 100 ezüst dénár = 1 frt. = 20 közönséges garas = 60 kr. A máriás ezüst garas 17, 15, 7, 5 vagy 3 kh értékben veretett. A 3 kr. értékű máriás = 5 dénár. Egy birodalmi tallér = 1 frt. 50 dénár. Egy species (kemény) tallér — 2 frt.; de voltak 60 kr. és 30 kr. értékű tallérok is. A körmöczi arany = 4 frt. 30 kr. Egy réz poltura = 1 1/ 2 kr. A magyar forint = 100 dénár, a német forint (rajnai) = 60 kr. Arak ; a plébánosok és kántortanítók jövedelme. A mult század első felében az árviszonyok terén meglehetős állandóság mutatkozik; hullámzás e tekintetben — csak ugy mint nagyjainkban — a szokásos tényezők behatása alatt jelentkezik. Ilyenek a termés mennyisége és minősége, a kereslet emelkedése, háborús idők stb. Esztergommegye szerencsés fekvésénél fogva aránylag magasabb árakon értékesítheti termékeit, mint a -dunai, tehát az olcsó vízi szállítás eszközeivel nem rendelkező vidékek. Mig Somogyban a disznókat kénytelenek hizlalni a fölös búzával s a nagy alföldön 50—60 kr. egy mérő buza ára, nálunk átlag 1 frt. 30 dénár. Az értékviszonyok megállapításánál ez idő szerint legalkalmasabb kulcs gyanánt szolgál az adórovás vagyis a dica. A megyékre eső országos hadiadót t. i. ekkoron a dicaegység alapján rótták ki. Ily dicaegység volt 1719 és a következő években 2 jármos ökör 40 frt. értékben. Ezzel egyenlő értékű vagyis dicaegységet képez továbbá 3 tehén vagy 4 meddő tehén, 6 harmadfű tinó, >) Esztergomul, ltár. Proth. 1719—1727. 99 1. 2) V. ö. Fényes Elek : Magyarország V. Statisztikája I. köt. 285 II. 3) Az 1807 : 22. t. ez. a pozsonyi mérőt 64 itczére szállította le; tehát azóta 11 itezével kisebb a bécsinél.
