Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 4. Statisztikai kimutatás - Népesség - Lelkészségek, kántortanítók és iskolák
128 lálás adatai 1880-hoz képest 5555 lélekből álló gyarapodást tüntetnek föl; egy évre eső gyarapodás tehát átlag 550. Az 1890-ik évre is ezen átlagos gyarapodást véve föl: 550 -(- 167 = 722 lélek; ez a névtár és a népszámlálás adatai között való külömbség, melynek jó része a katonaságra esik. 1) Lelkészségek, kántortanítók és iskolák. A lelkészségek száma 1683-óta fokozatosan növekszik, habár a paphiány még mindig élénken érezhető s 1732-ben 5, 1755-ben 8 leányegyháznak még nincs temploma. A népiskolák ügye egyébiránt a XVII. század második felében sem lehetett teljesen elhanyagolva. Legalább a megyei levéltár adatai erről tanúskodnak; pl. a század utolsó tizedében a falvak sérelmeiket, panaszaikat, a katonai kihágásokat beterjesztik a vármegyéhez. A falu főbírája, törvénybirája, esküdtjei rendesen sajátkezüleg írják alá a jelentéseket. Tudásuk köre természetesen szük lehetett ; írás, olvasás, egyházi ének és a hit elemei képezik a népiskolák oktatási körét föl egész Mária Terézia koráig. A szülők rendszerint vagy épen nem, vagy csak télen iskoláztatják gyermekeiket. Mindkét irányban Mária Terézia s különösen II. József intézkedései a haladás uj korszakát jelzik. 1732-ben a kir. város mellett 39 pol. község van a vármegye területén.; azonfelül két komárommegyei község (Lábatlan és Piszke). Tehát összesen 42 község és város képezi e kimutatás alapját. Egyházi vezetés szempontjából — Lábatlan és Piszkével együtt — Esztergommegye 16 plébániára van osztva, 26 leányegyházzal. A lelkipásztorság terén tényleg 16 plébános (17-ik a visegrádi, melyhez Dömös és Pilis-Maróth tartozott) működik, két segédlelkészszel; továbbá a Bakács-kápolna javadalmas, két remete áldozó pap, a vízivárosi jezsuiták és a kir. s vízivárosi ferencziek két konventje. A protestáns lakosság körében a lelkészi teendőket több helyen a jegyző végzi. Az Eszt. kir. városi gör.-keleti lelkész és hitközsége is fentáll, mert 111. Károly király 1720-ban megerősíti számukra I. Lipót diplomáját (1692), mely szerint vallásszabadságot is nyertek. 1755-ig három leányegyház (Párkány, Csolnok és Dömös) önálló plébánia lesz, a papság száma azonfelül még 2 segédlelkészszel is (összesen 4) gyarapszik. Az eszterg. kir. városi kalugyer-lelkészen kivül a vármegye területén nincsen más vallású lelkész (csak a komáromm. Lábatlanban.) 1890-ben31plébániavan22 leányegyházzal, 1 gondnokság (Pélföldi curatus), 1 javadalmas (Eszterg. Szt. Anna) és a várbeli plébánia. Összesen 34 lelkész, 16 segédlelkész és a ferencziek kir. városi conventje (10 áldozár és 24 fráter). Az Eszterg. kir. városi gör. keleti hitközségen kivül van a megyében 2 ág. (Farnad, Ölved) és 11 reform anyaegyház (Esztergom, Pilis-Maróth, NagySáp, Lábatlan, Duna-Mócs, Bátorkeszi, Kis-Ujfalu, Bucs, Ölved, Farnad és Kéty) egy leányegyházzal (Dömös). Az izraelitáknak összesen 2 rabbijok van (Esztergom kir. város anyaegyház — Párkány, Ny.-Ujfalu, Piszke, Bajna és 1) Az 1890. dccz. 31-én tartott népszámlálás részletes adatai még nem állottak rendelkezésünkre.
