Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 3. Esztergom város és megye részleges állapota az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján 1732, 1755/56. - c) Párkányi járás - 8) Kéménd (Kis- és Nagy-Bény)
123 A falunak 30 egész telkes és 35 zsellér lakója van. A gyónóképes róm. kath. lelkek száma 623, ev. reform. 3. Lcányegyháza : Kis- és Nagy-Bény, az esztergomi káptalan birtoka. Kis-Bény egykor premontrei prépostság (B. M. Virginis) volt, melyet szép mivü bazilikájával (homori S. S. Theophoriae) együtt Lambert gróf alapított. 1) A török időkben világi kézre került prépostságot I. Ferdinánd 1561-ben a nagyszombati collegium alapítványául a jezsuitáknak adományozta. A néhány évvel előbb megújított kéttornyú és faragott kövekből épült bazilikát br. Mednyánszky László cz. püspök 1732-ben szentelte föl. Az egykoron fallal körülvett temető végében egy tetőzet és boltív nélküli tojásdad alakú kápolna áll, mely a 12 apostol tiszteletére épült. A bazilika mellett kelet felé állott egy másik boltíves (Szt. Katalin) kápolna és a prépostsági nagy kolostor falzata; mindkettő padmaly és tető nélkül áll.' 2) A bazilikának a tornyok alatt kápolnaszerü előtornácza van; de oltárok nélkül. A szószék, padok és orgona a kőből épült khórussal együtt ujak. Az egész templom a sekrestyével együtt boltíves s egy oldalhajóval van ellátva. Felszerelése közepes; a négyszög-tornyokban 3 harang van. A ferenczrendiek harmadrendjének fióktársulata van. Nemes Amádé István egykoron 6 egész telkes jobbágyot hagyott a templomnak végrendeletileg; azonfelül még 2 birtoka van. Az egyik Apáthi, melynek tizede évenkint 52 p. szapu ; a réteket a bényiek fölosztották maguk közt; ezek után a templomnak semmi jövedelme. A másik birtok az úgynevezett Vörösalja, melynek szőlőgazdái koronkint 80 akóra is felmenő tizedet adnak. Vörösalján makktermő erdő, szántóföldek és rétek is vannak. Az ezekre vonatkozólag G. Szt.-Benedeken 1677 máj. 16-án kiadott itélet értelmében világos, hogy a birtokot használó kis-gyarmatiak és páldiak az iítványföldek után befolyó jövedelmeket kötelesek a templom részére beszolgáltatni. A réten termő 1 szekér széna el szokott adatni a templom javára. A kisbényiek a templom részére a legközelebbi egyházlátogatásig évi 30 frtot tartoznak fizetni. A templomgondnok számadása szerint 1724—1730-ig a templom jövedelme 1040 frt. 927 2 d r; kiadása pedig 1732 szept. 3-ig 927 frt. 62 1/. dr. Nagy-Bény a plébános 12 p. szapu alá való vetőföldjét és egy rétjét tartozik megmivelni ; a kis-bényiek pedig 2 rétjét munkálják és irtják a cserjéktől. A községtől kész gabonában jár 50 p. szapu és pénzül 25 frt. A bor és gabonából tizenhatodja van; azonfelül 10 szekér tűzifája. A stóla-illeték olyan ') Fuxhoffer : Monastereologia II. p. 7 és Fejér. Cod. dipl. T. V. Vol. II. p. 138 szerint Omodé lia, István mester alapította e prépostságot a XIII. század második felében. (Lambert gróf a bozóki pr. prépostságot alapította. U. o. II. 66. -) Bél Mátyás Descriptio Comit Strig. id. m. p. 169. szerint Palkovies Ferencz plébános kezdeményezésére a bazilikát részint saját jövedelmeiből, részint a két falu költségén újították meg 1722-ben.
