Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Hulló levelek, szálló gondolatok

7 fogatóbb ! Színei dúsabbak, ízei változa­tosabbak, zamatosabbak. Varázsa talán azért kapja meg erösebben a föld fiát, mert a búcsúzás hangulata jobban eléje ringatja sárgolyóhoz kötött hányódó sor­sát, halkabbá, finomabbá símítja nagy zajokat únó, elfogódott lelkét. De gazdagabb, dúsabb az idők öléről szakadt három testvérénél azért is, mert teljesebb, termőbb a többinél. A töré­keny, pártás virágok méze tágas kaptá­rok sejtjeiba csordult. A magházak hú­sos, édes,fűszeres gyümölcsökké testc­sedtek. A méz illata, a mosolygós gyü­mölcs íze-zamata érzik forrongó nyarak tüze után a megadás alázatos mosolyá­val búcsúzkodó s haldokló táj felett, min­den fájó lehangolás, elfogódás ellenére is. Áldó keze kamrát telít, csűrt boltoz acélos élettel, hogy megadja a bőség osztó gazdagságát s áldottabb, könnyte­lenebb, nyugalmasabb legyen a megbúvó tél várakozó pihenése. Ezért nincs okod-jogod könnyeid hul­latására. De ha szemed pilláit mégis ned­vesítik, könnyen felszáríthatok. Az élet­nek nemcsak virágesős tavaszban álmo­dott, tüzelő napsugárban fürdő hangos, hivalkodó örömei vannak. Drágább, ér­tékesebb, időt állóbb ajándékok azok, melyek a meghiggadt életbölcseség ágas­bogas fáján érlelődnek erőben, jóság­ban, kitartásban, kegyelemben. Az ősznek azok számára van monda­nivalója, akik tudják, mennyi szépség, nyugtató bölcseség van az élet fény és

Next

/
Thumbnails
Contents