Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - III. telekrész

75 sírhelye volt. Még tíz évvel előbb is ezen a helyen emelkedett a régebbi síremlék. Az itt pihenő három szerzetes enyésző porait 1932-ben az első sírboltsor bencés kriptájába vitték át. A kisebb síremlék azóta vállalt közös szerepet nagyobbik testvérével. A régi bencés sírhely vonalában, közvetlen szomszédságban homokkőből faragott oszlopos síremlék árváskodik. Dombját a talaj alapjával egyenlővé simította a taposó idő. Felirata : E csendes sír ölében várja dicső feltámadását Főtisztelendő Szkaliczky András nyug. tölgyessi lelkésznek hideg teteme. Meghalt 1861. november 9-én. Zajos életének 90 éves korában. a) A kápolna mögött, jobbkéz felől, a mult század ötvenes-hatvanas éveinek modorában emelt emlékkő borong. Homokkőfalát kikezdte az idő őrlő foga. Vörösmárvány betétlapján karcsúvágású betűkön Lendvay Farkas Borcsa neve hullámzik. Teste a horpadt sír mélyén nyugszik „két kisded Gizella s Malvin gyermekeitől környezve." Életének 38. évében hunyt el „férjének és fivérének mély fájdalmára." A lap alsó szélén Lendvay Dénes neve szomorkodik. A magas, testes kőalap kiugró párkányzata fölött emelkedő gúla lapján két egymásba kulcsolódó finoman megfaragott kéz a sírig tartó hűség kötelékéről magyaráz. A telekrész ezen a helyen rendszertelénül találkozó sírhelyektől dombolt.