Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - II. telekrész

68 életét áldozta hazájáért. Hősi élet hősi siratása megnyugvással búcsúzkodik : Jó fiú, emlékedet soha nem enyhülő fájdalommal és szeretettel őrizzük. Lejjebb, az oszlop kockává szélesedő részének baloldalán Feichtinger Jucika szendergését jelzi a felírás. Alatta Feichtinger Győző emlékét védik a feledéstől a kegyeletes sorok : Ki, míg élt, a Budapestszékesfővárosi főreáliskola tanára 30 éven át szerette és nevelte az ifjúságot. A síroszlop jobb oldalán Tolleé Gyuláné Feichtinger Adél neve küzd a mulandósággal. — A nemesarányú svéd-gránitoszlop úgy csillog és feketéllik a búnytszemű két sírlámpa között, mint két mondat közé szökött felkiáltójel. Az egyik figyelmeztet a sorsok végére, a másik figyelmet hív a kötelességteljesítésre. Így itt vas és kő a példaadó életek el nem múló értékén kívül hirdeti ennek a nagy fiakat adó családnak anyaggal le nem mérhető gazdagságát s az esztergomiakra háruló kötelezettséget, hogy emlékezzenek s ne feledkezzenek. Hálás, meleg szavak, gondozott virágok az unokák hűséges szívéről beszélnek, mikor Firbász Antalné Balásfy Ágr.es-nek, a „jóságos nagymamának" neve csillan fel a feketemárvány csillogó lapján "és 82 áldásos életévet emlegetnek. A dunaparti Csernoch János-út bástyafalába illesztett emléktábla emlékező sorai ismerik Timanóczy Anna Haubentaler Jánosnét. Itt, a halottak városá-