Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - II. telekrész

65 Feichtinger Sándor dr. Jó iskola kitűnő növendéke. A pesti egyetemen szerzi meg orvosi oklevelét s miután nagy tudását a bécsi egyetemen is gyarapította, szülő­városában telepedik le 1841-ben. Különö­sen a szemoperáció terén mutat fel ebben az időben szinte egyedülálló teljesítmé­nyeket, de egyébként is a nehezen neki­induló hírnév rövidesen szárnyra kapja a nagyképzettségű, fiatal orvost. Kopácsy József hercegprímás kedvelt háziorvosát, mint a megye örökös főispánja, megyei tiszteletbeli főfizikussá nevezi ki, 1848­ban Esztergomra is rászakad a forradalmi láz. A forrongó idők vihara őt is magával ragadja. Kardot köt s a csaták tűzesős orkánjába rohan. Hazakerülése után az Esztergomban ápolt súlyosan sebesült honvédeket gyógyítja, amit nem egyköny­nyen tudott neki megbocsájtani az idegen erővel győzedelmes letipró hatalom. A borús látóhatár tisztulásával napsugara­sabb napok következnek. 1861-ben a me­gye tiszti főorvosa. 1873-ban a város fő­orvosának és kórházigazgatójának vá­lasztják. 1872-től fogva 11 esztendőn ke­resztül a városi reáliskola tényleges, majd tiszteletbeli igazgatója. 1880-ban, orvosi oklevele megszerzésének 40 éves forduló­jakor a király kir. tanácsossá nevezi ki. 1887-ben baranyanádasdi előnévvel ne­mességújítást nyer. Pesti letelepedése esetén biztosan számíthatott egyetemi ka­tedra elnyerésére. Szíve minden szála, szülőföldjének, betegeinek szeretete, a mult visszajáró sok emléke azonban ide­5

Next

/
Thumbnails
Contents