Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - II. telekrész

61 tábláján emlékező sorok dalt, zenét esz­ményeket dicsérnek, értük áldozatot hozó emberi életet magasztalnak : Dal, zene, a Szép, a művészet Rajongó, nagy lelke tüzében égett. Apostol-hittel járt elöl szegényen, Keseregve sokszor eltűnő reményen. De nem csüggedve — vitte felétek : örökkön élő, fényes, n gy eszmények A szíveket — sok ifjú nemzedéket. Követte síri magányába felesége : Bel­lovits Ferencné Seyler Katalin, Seyler Károlynak, az esztergomi bazilika híres, karnagyának, a külföldön is elismert bá­mulatos munkásságú zeneszerzőnek a leánya. Idő érkezésekor fiuk, Bellovits Ödön kopogtatott a kripta ajtaján. Hor­váth Gaál István után a második fiú­nak, Bellovits Gyulának, az esztergomi érseki javak volt főszámvevőjének ko­porsója kért bebocsáttatást. Sic separat amara mors ! így választ szét a fullánkos halál ! Fájdalmas, ke­serű szavak, de azt sem tagadhatjuk, össze is hozza azokat, akik együvétar­toznak. A Zsiga-család fehéres márvány­sírkövén fut végig a panaszos írás, hogy a földről elszakadtak egybegyülekezését hirdesse. A sorvezető Zsiga Zsigmond legutoljára került a sötét sír mélységébe. Az Eszter gomszerte ismert és becsült gyógyszerészt, a mai Rochlitz-gyógy ­szertár korábbi tulajdonosát mindenfelé szerették jóságos szavaiért, nem kirakat­nak dolgozó jótékonyságáért. 87 eszten­dő ügyes-bajos dolgai közül szállt le a

Next

/
Thumbnails
Contents