Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Hely-, név- és tárgymutató

/ 606 be a szappan halmait, ahol ma Giczy Ferenc fűszeresboltja szolgálja ki a vásárlókat a Ferenc József-út 1. számú házának földszintjén. A régi világ itthagyott szép emlékekép pen az emeletes épület ablaksora közé erősíteíten még most is ott büszkélkedik az egykor neves üzem cégére, Mint valami ívelt nyakú, vasból formált büszke baítyú kémlel arrafelé feljebb, az elhanyatlott mult úttalan, titokzatos vizein. Talán az eltűnt embereket keresi. Esetleg az innen elindult hódító nagy gyárépület felé mereng el fáradt, üreges szemével ? Aki ért az elhanyatlott idók visszajáró emlékek próbálgatta zárainak felnyitásához, csak illetődött lélekkel, elmélázó érzéssel állhat meg, siethet el a díszes cifrázású és hajlítású lakatos munka alatt. Megérti az árvaságra jutott emlék elmerengését. A Deák Ferenc-utca 54. sz. telkének nagy épülettömbje a szorgos munka jogán megérdemli a múltba szálló viasza-visszatérést. Szótlanul is érthetőn emlegeti a vállalkozó munka megbecsülésre méltó hőseit, akik jó sáfárkodásukkal gyárrá izmosították 1895-ben családi örökségüktt. S bár a régebben szélben csikorgó, erre-arra ringó, vaslemezből készült gyertyaköteg és szappanforma már nem himbálódzik az időpatinás alkotmány kiálló fogain,, a régi dicsőség pár regőséneke csak fel-felsír az ősi húrokon. Igaz, nem itt az utca most ágyúszóha3Cgatta dörgedelmes zajában. Valamivel