Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - II. telekrész

58 lyabér és koszorú : Nem hal meg az, aki ezrekre költi Dús élete kincsét, ámbár napja múl. — Nevelöatyja : Kovács Ferenc megelőzte nevelt fiát az örök utakra való lépésben. Életének társa Magos Sándorné Bleszl Emília szintén korábban hagyta magára — egyidőre — az élet „búval, örömmel" meghintett ösvényein. Nevelőanyjának : Kovács Ferencné Pillér Borbálának távozása után megsiratott gyermekei : Teréz, Erzsébet, Etelka, Ferenc szállottak le az előre megkészített hallgatag lakásba, hogy atyjukat az égi haza kapujában várhassák, fogadhassák. Sziklának faragott márvány kő tetején pufókképű angyalka ül. Oldalthajló gyerekarcát jobbkezével lefelé fordított fáklyanyélre támasztja. A fehér carrarai márványból kőéletre keltett apró angyal a helyet adó sziklával magastestü talapzaton emelkedik. A márványba kényszerített sorok ^Eggenfcolfer — szül. Schyiaztz — Anna nevéről emlékeznek. A gazdag Schwartz József mézeskalácsos Anna leánya társult életpárul az Esztergom város gazdasági és kereskedelmi életében jelentős helyet elfoglaló Eggenhoffer József-fel. Eggenhoffer Ödön, meg E. Kálmán sorrakerülő nevei a családhoz tartozásról tanúskodnak. A sírkő jobboldalán, fenn Schwartz Erzsébetről és Schwartz Józsefről emlékezik a sírfelirat. Szürke obeliszk fénytelen lapjáról tekint le a rácsos sírbolt előtt pár pilla-