Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - II. telekrész

54 emléke itt, a sírbolt sok mindent elnyelő szájánál újjá elevenedik nevével s az írott betűk erejével. A szülőváros mun­kás férfia mellett nyugszik „hű hitvese" : Giller Izabella. Pisuth István is Esztergomban szüle­tett. Mint honvéd, résztvett az 1848-as szabadságharcban. 1862-ben a város fő­ügyésze, 1868-ban polgármestere. 1872­ben három éven keresztül Deák-párti programmal országgyűlési képviselő. 1875-ben a közjegyző-intézmény felállítá­sakor kir. közjegyző lesz haláláig. Sokat szerepelt a közügyek terén s nevét jelen­tős betűkkel írta be a város történetébe, — Fiát, Pisuth Kálmán-t a koalíció után választották meg főszolgabíróvá. Nyugalomba kerülése után a közpályán szerzett emlékeinek élt. Mikor ütött órá­ja, engedelmeskednie kellett az egykor parancsolónak. Hosszú földi pihenőre tért. Az új fakereszt nem régi lakót je­lez, a márványba mélyített betűk az ősökhöz való megtérés idejét hirdetik. Két sírbolt helyével felérő területen két síremlék őrzi a sírboltba költözöttek nevét. A szürke márvány-obelíszk első neve Mattyasóvszky Salamon Máriáról, Mattyasóvszky Lajosról, a város egykori bírájárói emlékezik. Fiuk volt Mattya­sóvszky Lajos lovag, a város katolikus életében nagy szerepet vállaló hercegprí­mási jószágigazgató. A szülők sorát Mattyasóvszky Vilmos ügyvéd, majd vár­megyei főügyész folytatja, aki 1896. máj. 13-án a honszerzés ezeréves fordulójá-

Next

/
Thumbnails
Contents