Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - X. telekrész

463* régen! Lassan elnéptelenedik erre minden, és pusztaság felett fogunk uralkodni. A tuják, a ciprusok azonban sötét arccal, összezárt ajakkal hallgatják csak a •szomszédok panaszkodó fecsegését. A szomorúság fái jobban tudják, hogy a temető lakásai, ha egyelőre gyom, fű verte i« fel udvaraikat, vagy akár megsüppedtek is, a maguk idejében, majd megkapják a város házaiból ideköltözködő lakóikat. „Rongosan, gangosan" tekint alá két nagy márványkereszt szobortalapzatnak is beillő emelvényéről az alsóbb sorok kőből, fából faragott őriző legényeire. Kesergő sorok vágnak betűmedret az emlék tágas mezejébe : E sírhalom fedi a legjobb hitvest és édesanyát, Szabó Istvánná Patkó Erzsébetet, akit boldog házasságának 26. esztendejében szólított magához az Úr! Csendes nyugalmadért imádkoznak árváid és könnyékkel áztatják sírhantodat. — Lejjebb Szabó István városi képviselőt, „a forrón szeretett édes apát siratja itthagyott hét árvája." — A második síremlék széles mellén üres mezőt fognak közre a kigyüremlő keretszélek. Betűk árkaival még nem szabdalták végig kímélt testét. Csupán a márvány legalján menetel két rövid lélegzésű sor : A síremléket állíttatta Szabó Erzsébet. 1918. Lakatos munka remeke zárja körül szép megmunkálású rácsaival az Argauer család sírhelyét, melynek első lakója : Argauer Alajos ügyvéd. Kálmán nevű kis fiának s feleségének, A. A.-né Brenner