Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - X. telekrész

451* tású keskeny lécek Ács Károlyné Kádasi Veronika nevét fogják közre. „Édes jó aryjuknak" emlékét, sírját az innenső partokon maradt kegyelettel, szeretettel adózó gyermekek gondozzák, ápolják. Kis Szölgyémy István-nak s élete párjának, Szabó Katalin-nak márványemlékes sírja közelében több évtizedet megért dúskoronás szederfa terpeszkedik. Hűsítő árnyékba vonja a környezet keresztjeit, köveit, márványait. Gyümölcshullató leveles ágain szüretelő verebek lármás hada hangoskodik. Békés csendet figyelembe nem vevő, piacra való csiripelésük csak nem illik bele a bánatok és szomorúságok fátyolos hangulatú virágos, falombos kertjébe. Amint a széttaposott gyümölcs erjedő húsa, édeskés illata is inkább szőllőskertekről, hancúrozó gyerekek édességet sóvárgó éhes szájáról álmodozik. A tizennyolc esztendős Nagy Gábor sírján a gondosan ápolt virágok a ki nem hűlő szeretetről énekelnek hangtalanul is érthető könnyed, színes melódiákat. Öntöttvas, magasbaszökő, érdekes mintázású kereszt állít meg pár percre. Nem a megszokott, túlontúl ismerős műszaki eljárás kísérli meg szóhoz juttatni a síremlék anyagát. Az alkotó talán maga sem gondolt arra, hogy az első keresztény századok szívesen alkalmazott díszítésével dolgozik, amikor ia szőllőlevelek egybefűzött szalagját szerepelteti a kereszt szárainak betétjeképen. — Lenn üres folt jelzi az elkallódott tábla helyét. Az em-