Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - X. telekrész

436* teljesítése, nehéz szolgálatának ellátása. A kisgyarmati születésű Dávid János az esztergomi 26. gy. ezred kötelékéből került át a temető halott katonáinak seregébe. Sírkövének fekete huzatú betűi röpke futású földi pályájának hangtalan hirdetői. Régi időkre errefelé nem igen akadunk. Érthető ! A valamikor Visnyei Mátyás szőlőjéhez tartozó földsáv csak 1845-ben kapcsolódott a régi temető vérkeringésébe. Száz esztendő még nem nagy idő, különösen akkor, ha lejjebb, az ősi telek U'.ján emlékek, sírok messzebb érő esztendőkre tudnak hivatkozni éveiknek összeszámlálásakor. Tomory Imre borbélymester hitvestársával, Streiner KaroIiná-va\ együtt pihen mélybe süllyedt, csendes síri szállásán. Bölcsőjét nem az esztergomi tájakon ringatták. Somogynak dimbes-dombos országából, Mernye faluból vetődött a nagy folyó partjára. Ennek földje hasadt elnyugtatására, mikor az ollók és beretvák hangos birodalmát el kellett hagynia. Uhlár Mihály, Uhlár Mihályné neve az egyedüllét néhánysoros őrhelyén vált pár sietős szót a látogatóval. A labradorit gyöngyházszínű pikkelyeinek ragyogása közben-közben úgy hat, mint szerteszórt őrtüzek fel-felszikrázása a puszták szuroksötét éjtszakájában. Jobbszélen kiterített sírkövek szomorú sora panaszolja sorsának feledésre fordulását. Az emlékek díszítéseinek barokkos kezelése messzebb tűnt időkhöz utal.