Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - IX. telekrész

410 riai Oberhollabrunnból került az Árpá­dok ősi, királyi városába. A kávés csen­des foglalkozásában pergette múló nap­jait a hatvanhetes kiegyezést megelőző halottas, majd szabadabb járású eszten­dőkben. — Eltér Ignác a pestmegyei Per­bal község ügyeit igazgatta jegyző tisz­tében. Nyugalomba hátrált éveinek utó­csapatából a rokonok síri szállására ju­tott maga is. Felesége, Brenner Róza ha­nyatlott utána a sír földes ágyára. Özv. Schriebl Ferencné Brenner Anná-nak a neve siet el utoljára a betűk kőbe vágott kanyargós útjain. A fű utunk továbbvivő pályáján való­ságos őserdővé sűrűsödik. Óvatosan ta­pogató lábunk feje köré bojtorján csava­rodik. A magasra nyúlt zabfüvek meg büszkén néznek el a közéjük tévedt sze­gény halandó fölött. Méltán, hiszen ka­lászba hányt fejeket ringat >a szárak vége s mutatni kell :' mik lettünk, kik va­gyunk. Pedig ha tudnák, milyen töré­keny szálon függ életük, alább adnák ! Hiszen a szomszédban megsuhanlak már a rendeket aprító kaszák. Annyiszor át­kandikáló társaik metszett derékkal fek­szenek a föld torzsás hátán. Pár nap múlva maguk is lábról dűlnek. Testük a tűző nap aszalójában száraz szálakká zsugorodik, S bár összeőrölt rostjaik vé­réből tej csordul a csuprokba, sajtárok­ba, szívesebben büszkélkednének, hajla­doznának továbbra is a nap ömlő arany­zuhatagában. Kiemelkedő nagy tisztáson Muzslay

Next

/
Thumbnails
Contents