Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - IX. telekrész

403 foszlott testük azoknak körében várja a nagy nap égindulását, akik a család ágas-bogas lombos koronájáról velük együtt sodródtak a temető dajkáló böl­csőjébe. Egyetlenegy név őrzi már csak a régi csialádi nevít itt kinn a temető­ben. Ez sem ódon kő, kereszt, bár tépá­zott gúnyájú betűivel hirdeti a röpke ne­vek gyors iramú múltját. A temető nagy könyvében húzódik meg hangtalan szeré­nyen. Az özvegységre jutott Rímmel Ferenc táblabíró 1846-ban másodszor is megnő­sült. Juhász Klárát választotta üresen maradt házának új asszonyává. Rímmel Ferencné Juhász Klára koporsójára 1881-ben zuhogtak a megásott sírüreg fel­hányt göröngyei. Földbe kívánkozott tes­te 42 éven keresztül pihent háborítatla­nul a negyedik telekrész IX. sorának 5. helyén, hogy 1943-ban új lakos költöz­ködjék a megbolygatott sír lakásba. Ma Komlósy Károlyné lllavszky Anna ko­pcrsóját borítja a föld vastag takarója. A költözködő madarak jórészt vissza­szállnak, ha levélhullató bús ősz, zord tél után ránk köszönt a tavasz, a meleg szellő lepattintja a vizek jégzárát, s a mező lá­bunk elé ontja tarka virágait. — Nem így vagyunk az elszállt nevekkel. Ha vándorcsapataik egyszer az idők tengerén át a feledés hazájába szálltak, ismeretle­nekké váltak, legfeljebb az emlegetés idézi vissza testetlen alakjukat. Leverő figyelmeztetés azok számára, akik hírük­26*

Next

/
Thumbnails
Contents