Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VIII. telekrész

372 szárnyak nélkül való kapunak íve alatt irnen-onnan 100 esztendeje állnak örsé­gen a kő bevágott állásaiba parancsolt, hőséggel, faggyal dacoló betűk. ,,E setét sírnak ölében várják feltámadásukat Wald Ferenc és gyermekei : József, Anna, Béla, Mária, Lajos és Ferenc." A másik kapu végtelenbe ásító torka csak egy lakó révbe jutott sajkájának felira­tát őrzi, Schmidt Katalin-él, aki földi vándorlásának hetvenedik esztendejében hajózott he a csendesség kikötőjébe. A céhek világába kalauzol el a testület késő időkbe tévedt emlegetésével Roz­niann Lajos sírfelirata, ,,Céhbeli remekelt rézműves mester." A copf-stílus ma már ritkábban található, kispolgároknak ké­szült emlékén a merev szabályosság és h:deg józanság díszei, vonalai gyülekez­nek össze szemnek jóleső találkozóra. Rövid pár sor csendül a polgári erények útján járt ősz mester életéről : Míg élt a tisztesség s becsület útján járt. Adj neki jó Atyánk boldog Alleluját ! Magyar nemes földbe szikkadt teste fölött vágódnak a márvány kőhúsába a jelentés árkos vonalai. Doroghi és kor­csai Somogyi Flóris síri lakóhelyét jel­zik. Földi napszámának éveiben Eszter­gom vármegye szolgálatában munkálko­dott. Most a temető mindenkit egyfor­mán szívére záró nyírkos szállásán pihen. Puha moha zöld bársonya takarja a hal­mot egybefogó kőhasábok vastag, ke-

Next

/
Thumbnails
Contents