Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VIII. telekrész

346 24 éves korában hagyta szomorúságra síró szeretteit. Arannyal színesedett betűk hirdetik a „jó apának", Sovány János-nak emlékét. Leánya, Gálicz József né Csenke Anna kegyeletéből került a sírkő a sírhalom fejéhez, Sovány János-nak mértékkel juttatott esztendők jutottak. Gyermeke 92 évnek messzebb elhúzódott határmesgyéjéről topogott ki a halottak bajjal, marakodással nem zavart földjére. A kezdő sor vege felé haraszti kő szürkés-zöldes fala Miedler Rezső kereskedelmi utazó földről elszállt árnyékára figyelmeztet. Mellette nyugszik életének társa, M. R.-né Gosztaier Berta. Életét az apróságok tanításának szentelte. A kis virágok, akik jóságának napjában fürdőztek, azóta részint idesereglettek köréje, részint még erre fenn a földi térségeken fonják-szövik álmaik múlása után az élet valóságosabb, borongósabb mintizású, egyre sűrűbb fonalozású szövetét. Sűrű egymásutánban sorakaznak fel a Merényi-család révbefutott életeket takaró sírhalmai. A „legjobb édesanyát", özv. Merényi Ferencné Csillag Karolin-\ kesergik a márvány hűséges betűi. Gyermekei : Kornélia, Etelka, Anna, Mária, Arpadina édesanyjuknál jóval korábban kerültek ki a temető földi utat vesztő szállására. A nevek sorátMerényi Ferenc zárja. Pályájának indulásakor a város „írásza", idővel érdemes főszámvevője, akit munkás életének vissza-visszajáró emlékei mentenek a feledéstől.