Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

276 márványkereszt ilyenformán nemcsak el­szállt élet emlékének szól. Magasztalja az annyi sokszor igaztalanul megszidal­mazott magyarság nagyszerű erényeit is ! Két, vasból kovácsolt emlék áll téli­zölddel telifuttatott sír lábánál. A ke­reszt hajlataiban a merev vas keménysé­gét többszörösen csavarodott vashuzalok lágyítják. A fémek mindenesének komor nyelvén beszélnek a mult emlékeinek csendes birodalmában. Robogó évtizedek hosszú során át akarják az őrséget álla­ni. A sír virágai múló sziromruhájukban bánattól felhős arccal tekintenek az őrök vas testére, zord képére. Az ő életük rö­vid pár hónap pályáján siklik csak tova. Fehér, kerekded, zománcozott táblán me­rengenek sorjában a nevekbe font betűk: Kalmár József-ről és Kalmár József né­ről emlékeznek. A mult század harmadik évtizedének záró lépcsőjéig kísér egy magányosan ál­modozó vörös márványból kifaragott sír­emlék. Német írás őrzi a kőre bízott mondanivalót : Hier ruhet in Gott ent­schlafene Barbara Hain „geweszene,, Jo­hann Haubenthalerin. Ist „gebohren" den 10. Jenner 1799 und ist verschieden den 9. October 1830. — Figyelmeztetés­sel, könyörgéssel végződik a szavak fu­tása : Hier liege ich ganz verwesen. Der du bist, bin auch gewesen. Knie dich nieder und bit für mich. So bit ich auch bei Gott für dich. -— Többször előforduló kérő sorok. Az élők és holtak szent kö­zösségének hitét vallják.

Next

/
Thumbnails
Contents