Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

251 lan tudatában a környezet összes társa fölé. Szépségük, értékük biztosított számukra hosszabb életet, míg egyszerűbb szomszédaik kidőltek mellőlük, hogy újabb zarándokok omló teste fölött későbbi emlékek hirdessék a sose megszűnő költözködés egyre újuló állomásait. A zsámbéki mészkőből vésett két, korát erősen jellemző alkotás terjedelmes sírhely homlokrészén áll egymás mellett. Az első díszesebb. Csúcsíves modorban faragták. A fülkés oszlop toronyszerű kiképzésében folytatódik. Kőrózsák s a stílus többi ismerős, szerves tartozéka találkozik nemes összhangban a vaskos talapzaton emelkedő síremléken. A kőoszlop elülső falába mélyesztett fehérniárvány lapon adatokat jelez az emlékező írás : £gigler Mari szül. Vagovich. Megholt éltének 20. évében. 1885-ik évi augusztus hó 11-én. Vigasztalhatatlan férjétől. — Jobboldalt szintén négyzetalakú, kicsiny fehérmárvány lapon olvasható az ittmaradt hitvestárs áldást esdő búcsúzkodása : Drága lélek ' Nyugodj csendben Bús sír _ d ölében, örök béke lengjen Szellemed körében. A kis, fülkeszerű bemélyedésben valamikor szárnyas angyal állhatott. Kőtestének a falon maradt körvonalai élesen ütköznek ki. Most díszétől fosztottan, koldus árván mereng a szemlélőre, akár a vak ember fény után síró fénytelen