Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

311/ testüket a tüzes égi király koronájának sugárözönében. A változás, pusztulás sarkában nem mindig könnyforrás fakad ! 1817. okt. 25-én Pannónia szent hegyén, az ősi monostor templomában meleghomlokú, tükrösszemű VI.-os gimnazisták gyülekeztek a bencés reverenda felvételére. Dobogó szívek, szivárványos álmok rajzó csapatában nevek kavaroglak : Ballay Nándor, Czuczor István, Jedlik István, Stanke József s még több, szerzetes sor alá álló, áldozatos sorsot vállaló ver sacrum hajtás. Tollászkodó, fészek peremén szárnyat próbáló sasfiókák, akik közül a dicsőség aranyfogatán annyian kerültek a hírnév időt ostromló sziklabércére. Czuczor Gergely a magyar költészet ki nem húnyó csillagai közé került. Jedlik Ányost a természettudomány halhatatlanjai engedték maguk közé. Ballay Valér a magyar bencés rend egyik legnagyobb hittudósa lett. Simor János győri püspök korában titkárnak vette maga mellé a nagyképzettségű, tudós szerzetest. A szerkesztésében, megszövegezésében megjelent körlevelekre a Világegyház figyelt fel. Klasszikusveretű latinság, lenyűgöző erejű tudás és mélység kristályosodott írásaiban. Stanke Leander dr. 1849—55-ig a budapesti egyetemen a bölcselet tanára. Ilyen szerzetesujonc társakkal együtt vette magára a rendi ruhát Niedermann Ferenc, aki az esztergomi bencések is-