Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

311/ Tóth Anná-nak, majd Horváth Rózsi, kereskedelmi iskolai növendéknek el­múlásáról panaszkodnak a betűk formái­ba kényszerített aranyos vonalak. A 24. életévében meghalt Horváth Károly oki. állami tanító a gyorsan megszakadt fiatal álmokról kerget ködbevesző, szét­foszló képeket ! Krisztus töviskoronás, fehér márvány­ból faragott fájdalmas arcú feje tekint le a Búri-család fülkés síremlékéről. Hívő lelkek vallomása vigasztalódik az elmúlás hasogató szomorúságában : Jé­zus a mi menedékünk, mert Ö jó azok­hoz, akik Benne bíznak. Búri József, Búri Józsefné ajánlották lelküket meg­váltó Krisztusuk oltalmába. A negyven­esztendős Búri József-nek, a nála 14 . évvel fiatalabb B. László-nak messziről virrasztó szeretetéért esdekelnek a földi hozzátartozók..- Fejes Mária és F. Bor­bála vörösmárvány kereszt halványarany betűivel szólítgatják emlékezésre isme­rőseiket. Lágyan libbenő szellő simo­gatja a sírhalom ide-oda hajladozó, bár­sonyos arcú árvácskáit. Fölöttük imád­ságos látogatók halk fohászai suhannak a lelkek országa felé. A sor végén szép, arányos tagolású, könnyed tartású, magasra nyúló vörös­márvány emlék irányítja magára a ku­tató figyelmét. Laiszky András halópora fölött őrködik. Az ügyes kőfarágómester Lábatlanról került az ősi városba, ahol szorgalmával, szaktudásával a családi vagyont gyarapító esztergomi polgárok

Next

/
Thumbnails
Contents