Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől
Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész
164 Károly ny. el. isk. igazgató sírhalmának fejénél. Munkás életének még fenn járó emlékei fonnak vírágtalan pihenőhelyére koszorút. Négy évtizednél hosszabb időn keresztül tanította Esztergomban a város ifjú nemzedékeit. Az iskolán kívül buzgó tevékenységet fejtett ki több helyi egyesület életében. A Belvárosi Kat. Olvasókörben 8 éven át, az Ipartestületben 25 esztendeig látta el a titkári tisztet. Az iskolától való visszavonulása után 5 esztendőt töltött nyugalomban. 71 éves korában tért a tartósabb pihenőre, melynek hangtalan csendjét földi bajok, fájó keserűségek nem zavarják. Burány János diákéveihez Esztergom iskolaügyének egyik jelentős adata fűződik. A 48-as szabadságharc után az esztergomi bencés, addig hatosztályú gimnázium, hogy megtarthassa nyilvánossági jogát, négyosztályú gimnáziummá alakult át. Süllyedt helyzetéből csak a nyolcosztályú főgimnáziummá való emelkedés menthette meg. Szcitovszky János hercegprímás s a pannonhalmi főapát nagylelkűsége 1852. okt. 4-én lehetővé tette az új főgimnázium megnyitását. A megnyitás esztendejében VI.-os Burány János 1855-ben tett érettségit. így a boldog örömmel s önérzettel érettségizők első csoportjaiban szerepelhetett. Pesten végezte el jogi tanulmányait, Esztergomban folytatott ügyvédi gyakorlatot. Munkás élet után került a családi sírkert pihenést nyújtó halma alá, ahová 18 esztendővel később élete sorsának megosztója :