Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől
Séta a halottak városának utcáin - IV. telekrész
m deje lobbant fényáradásba mindenszentek napjának estéjén, hogy a lobogó fények azok emlékét is hirdessék, akikről már nem emlékeznek, akiket már elfelejtettek. A szép kezdeményezés az említett időtől számítva szokássá fejlődött. — Sokat fáradozott, hogy a temető gondozott virágoskertje legyen a megpihenni idetérőknek. 50 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Munkás éveinek gyakorlóterétől azonban nem tudott megválni. Pihenésének megkezdése után egy évre az ő számára is szállást vetettek abban a földben, amelyben annyi esztergominak a temető második főkertésze jelölt ki néma lakást. A sírkő szűkszavú betűi és évszámai csak könnyű függöny az előtt az élet előtt, mely öt évtized szolgálatával a földről távozott esztergomiak síri pihenőhelyének gondozásában morzsolódott és lobbant el. Fehérre meszelt hatalmas, sírboltzáró kőlapok fejénél díszes faragású vörösmárvány-kereszt vigyázza „Főtisztelendő Mészáros János hétéves aranymisés áldozásának síri lakását, aki 82 esztendő Krisztusnak szentelt napszáma után tért meg égi Urához. Az emlék felső mezejére vésett könyv és kehely az áldozat és szolgálat fenséges gondolatát, tartalmát sodorja az emlékezők lelkéhez. A közelben virágos, nagy koszorú karéjában a fakereszt vastáblájáról lontói Rajner Dezső intézőnek, tart. főhadnagynak 39 évet futott életéről sírnak halotti búcsúztatót a betűk vaskatonái. A sír-