Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - IV. telekrész

137 •A. hatodik sorban járunk már. Mindenfelé az emlékezés keresztjei, oszlopai, lapjai húznak maguk köré, mintha beszélni szeretnének. Valóban, mert hallgatni tudnak, sökat képesek mondani. Cillek Lipót-ról a ma nemzedéke már nem sokat tud. Emlékét elsősorban csak családja őrzi, azután a temető, melynek főkertésze volt. Egyszer mindnyájunknak kijáró örökségünkről esvén szó, emlékezzünk róla is. — Németországból került a honfoglaló Árpád földjére. Esztergomban telepedett meg s az Isten szérűskertjének lett gondos gazdája. Nevéhez a temető több intézménye fűződik. A most már kikövezett, akkor egyetlen főutat keveselte s új utakat, — ma is meglévőket — hasított fölfelé a temető területén. Az ő gondnoksága idején épült az első telekrész „kripta-sor"-a. A bencések sírboltjától számítva mintegy 10 kriptát építtetett. Ezeket készen adta át a megvásárló tulajdonosaknak. Kertészete emlegetett volt pálmáiról s bár temetőről szól az írás, megemlíthető, a mult század hetvenes-nyolcvanas évejnek számos báli sokadalma vetett fodrozó hullámzást az ő pálmái elővarázsolta „pálmaligetekében. Ragyogó csillagainak jórésze már elhamvadt, ki másfelé, ki itt az ő korában „öreg temetö"-nek nevezett sírkert televény földjében, amint eltávozott a temető első főkertésze is, hirtelen-korán, 38 éves korában. Ezért a temetőre vonatkozó jelentős terveit már nem valósíthatta meg. — Mellette nyűg-