Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - III. telekrész

121 Mellaga György, hitvese : Gyurovics Rozália és Szalay Adolf síremlékén fe­ketevonalú sorok hadirendje nézi hol a napsütéses, majd borús világot, hol a csillagos, máskor fénytelen éjtszakát. Mögötte az Ékesy-család karcsú, fehér obeliszkjén a sok név aranybetűje csillog és szórja az emlékezés ragyogó szálait. Mihályfi Lipót és Szabó Lajos kir. tör­vényszéki főigazgató síri lakásának már­ványkövei a temető nyugalmát törő han­goskodásra, döngésre figyelmesek. Szom­szédságukban új lakásnak vetnek mély ágyat. Az ilyen munka nem jár halotti csenddel, de háboríttatásukban is a be­érkezettek nyugalmával vesznek tudo­mást a hangos mozgolódásokról. Érzik : a zaj majd egyszer sarut old, hogy ő is felnézhessen a hívó csillagokba. Kókay Kálmán vas- és szerszámkereskedő ké­szítteti itt a messzi haza várócsarnokát arra az időre, mikor a szálló évekkel az életek is halnak ! Az út szélén, a rövid vonal végén az esztergomiak előtt igen ismerős, emlé­keiben áldott, tetteiben emlegetett házas­pár piheni a nemes és munkás földi élet fáradalmait. A férj, Waltér Károly, pos­ta- és távírda főfelügyelői tisztségben szolgálta a magyar államot. Életének megsokasodott esztendei után, 91 éves korában szólította magához a Minden­ható. Életének osztályosa, megértője, támo­gatója : Walter Károlyné Jasek Alojzia a helybeli jótékony egyesületekben fej-

Next

/
Thumbnails
Contents