Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - III. telekrész

119 szálai nem Esztergomhoz fűzik, de azért az esztergomiak magukénak vallhatják a munka nemesi levelének alapján. Itt szökkent fontos és értékes alkotásokba teremtő kedve és szelleme. Itt kezdte és fejezte be áldásos orvosi hivatásának gyakorlását, amely annyi embernek adta vissza legdrágább földi kincsét : egészségét, — A Nagyságos Fejedelem városában, Kassán látta meg Isten simogató napvilágát. A Budapesti Tudományegyetemen végezte felsőbb tanulmányait. Az orvosi, műtői és törvényszéki orvosi oklevél birtokában kezdi meg működését Esztergomban 1896-ban a hivatása izzó szeretetétől és nagy tervektől fűtött fiatal kórházigazgató. Abban az időben a városi kórház inkább szegényház-, menhelyszámba menő intézmény, amely csak kezdetleges igények kielégítését nyújthatta. A hercegprímás, a vármegyei segélyforrások s egyéb támogatásokkal 1897-ben megveti a Kolos-kórház alapját. Pár év alatt 80 ágyias intézménnyé fejleszti alkotását, melyet 1902-ben nyitnak meg. A "kor igényeinek mindenben megfelelő kitűnő kórházat most már bizalommal keresik fel a társadalom minden rétegéből, még messzebb vidékekről is. A szép eredmények iá fiatal kórházigazgatót dicsérték, aki nem könnyen mosódó betűkkel írta be nevét a kórházalapítások történetébe. — A betegek háláján kívül kartársai figyelme is feléje fordult. Esztergom-Komárom Vármegyék Orvosszövetségének elnöki székébe ültetik, "S