Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - III. telekrész

112 a földi élet terheit. A szomszédos lap írása Istenben nyugvó Bartos Lajos gyarmati plébános földön töltött 55 esztendejéről számol be. A mult század ötvenes-hatvanas éveinek ízlése szerint készült síremlék pufók piros arccal neveti az idő esztelen nyargalását. Erősállású, a végén kitüremkedő kőtömb márványlapjára a férj, gyermekek és szülök Virklerné Melicher Eleonóra nevét vésették. Áldást kérnek hamvaira. Virkler Endre gimn. tanuló s a húszéves Virkler István csatlakozik a megszakadt gyászmenethez. Kőkeretbe ágyazott, vaskerítés körülfogta sírhely előterében feketemárványemlék búsong és komorodik. Két oldalán örökzöld buxusbokrok állanak őrt. Nagy buzgalmukban élő falat vonnak a kő fekete teste elé s fenn is rátartin néznek el az emlék feje fölött. A bokrok zöld falán átcsillámló, aranytól fénylő betűk Reviczky Pál emlékét őrzik. Mint a vármegye főügyészét Jagasich Sándor táblabíróval — az elnyomatás esztendeiben a vármegye főnökével — együtt az utolsó rendi országgyűlésre küldték 1847-ben. 1865-ben a táti választókerület követjelölti szerepében világos okfejtéssel szól a választó polgárokhoz, amikor a megye szolgálatában eltöltött 20 esztendőre hivatkozik. Az alkotmányos idők visszatérése útán az esztergomi kir. törvényszék elnöke. — Az egyszer nekiindult emlékező betűk futásuk további során Reviczky Izidor