Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Kommunizmus és megszállás

8 nyagolt, mint a háború alatt és ha valami változott, az a nyomor, amely azóta csak növekedett. Minden városban van nyomornegyed. De az esztergomi „Szenttamás'-városrész, ahol munkások, nincstelenek laknak, annál kirívóbb, mert szemben emelkedik a a bazilikával. Rendezetlen maradt a Várhegy, az utcák, alig volt építkezés, rosszak a hegyi utak, víz önti el a szigetet és feljebb a földeket. A nép eladósodott. Beniczky úgy távozott Esztergomból, hogy a kormány radikális főispánt küldött helyébe. Ez a a főispán Majláth Ferenc budapesti ügyvéd volt. Majláth-tal a kommunizmus szakadt a városra. Mint főispán belesodródott az árba és állását is proletarizálta. Hogy a vármegyeházán új szellemet dokumentáljon, kék zubbonyba öltözött és így fogadta a küldöttségeket. A kommunizmus kitört. Beniczky Bécsbe menekült, Antóny is elhagyta Esztergomot, csak Csernoch maradt itt. Borzasztó napok következtek. A város a kommunisták prédájává lett és uralmukkal az is elveszett, amit a háború alatt csak nagy erőfeszítéssel tudtak fenntartani. Egy másik veszély a Duna túlsó feléről fenyegetett, ahol a csehek a megszállással elvették a Felvidéket. Esztergom elvesztette Párkányt, a Garam-Ipoly-völgyet. A rémnapok 1919 május 1-én kezdődtek. Ezen a napon a kommunisták vörösbált rendeztek, amely a Széchenyi-téren zajlott le. Vörös zászlók és kendők lobogtak a házakon és a nép zeneszóval vonult fel. A téren táncraperdült a tömeg, hordókat ütöttek csapra, folyt a bor, szólt a zene és daloltak. Félelmetes, vésztjósló mulatság volt ez. Mikor már javában állt a bál, egyszerre csak lövöldözés vegyült a zeneszóba. A csehek lőttek Párkányban. Érre a tömeg a Kat. Körbe vonult és ott folytatta tovább a mulatozást. A lövöldözés este erősbödött és a helyzet komolyra fordult. Valaki hírül hozta, hogy a csehek