Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Speyer-kölcsön és városfejlesztés

SPEYER-KDLCSDN ÉS VAROSFEJLESZTÉS • 1925-ben elhatározta a kormány, hogy az országszerte nyomasztó munkanélküliség enyhítésére nagyobb külföldi kölcsönt vesz fel. Ugyanekkor felhívta a magyar városokat, hogy kapcsolódjanak bele a kölcsönakcióba és jegyezzenek a szükséghez képest kölcsönt, amit azután tetszésszerinti közmunkákban használhatnak fel. A városok örömmel kaptak az alkalmon, mert a kamatláb nem volt magas, az egyik Speyer-kölcsön 7%-os, a másik -os volt. Amilyen nagy reményt fűztek annak idején a Speyer-kölcsönhöz és attól teherkönnyítést vártak, olyan rettegéssel beszélnek ma róla és szinte vészmadárnak veszik a város háztartásában. Pénzügyi emberek, a jelen helyzetet és a jövő lehetőségeit mérlegelő várospolitusok a hihetetlen kamatozású Speyer-kölcsönben és annak következményeiben látják azt a fekélyt, amely az infekciós folyamatot okozta. Amikor a kormány a kölcsönfelvételre a városokat felszólította, a dolog nagyon sürgős volt. A kormánynál már rendelkezésre állott a pénz és máris terhet jelentett, ha felhasználatlanul marad. Minden percnyi halasztás, fontolgatás súlyos anyagi veszteséget jelentett. A gyors iram miatt Esztergom úgyszólván lélekzethez sem jutott és nem volt elég ideje az ügy alapos előkészítéséhez. Már 1914 óta foglalkozott a vízvezeték megépítésével és a tervek is készen voltak, de pénzügyileg nem dolgozták ki a terveket. 3*