Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Az ellenzék

26 széteső szavakat. A katolikus meggyőződés sok téren hiányzik. Még csak röviden akarjuk megjegyezni, hogy maga a kormány is kisebbítette a város jelentőségét. Esztergomtól elvették a szabad királyi jelleget, ami ebben a csonka hazában még csak Kőszegnek volt meg, miáltal a tradíciókon is sérelem esett. Szegény Esztergom, vájjon egy napon mire ébred ? Nem lenne teljes a leírásunk, ha nem foglalkoznánk az esztergomi ellenzékkel is. Az esztergomi polgárság minden időben ellenzéki volt. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy mindig klikkekkel találta magát szemközt, de különben természete is olyan, hogy nem tűr erőszakoskodást. A háborús években Brutsy János szeszgyáros volt az ellenzék vezére. Mint városi képviselőtestületi tag, legfőképpen a földmívesek és kereskedők érdekeiért harcolt. Felismerte, hogy az életet a földmívesek adják, a kereskedők pedig azt a közre hasznosítják. Természetesen az iparosság érdekeit is belekapcsolta munkájába és ezzel a hármas céllal küzdött Esztergom jobb helyzetéért. Határozott, nyilteszű és rendkívül bátor ember volt. Sohasem volt demagóg, sohasem várt és nem is kapott semmit. Népszerű volt fölfelé és lefelé, mindenki tisztelte és nagyrabecsülte. A Független 48-as Párt elnöke volt. Budapesten is ismerték a politikai körökben. Kossuth Ferenccel többször tárgyalt és levelezésben is állott vele. Brutsy János nevéhez fűződik az esztergomi vasútállomás kibővítése, a hajóállomás raktárainak építése. Sok alapítvánnyal is megörökítette nevét. Halálával semmivé zsugorodott össze az ellenzék és 1924-ig nem is kapott erőre. Brutsy helyét Gróh József foglalta el. Az első ellenállás a Közüzemi Rt. megalapításakor nyilvánult meg. Ha leszavaztatta is akkor Mátéffy az ellenzéket, a szembeszállásnak mégis az volt az eredménye, -győzelme, hogy az ellenzék megerősödött. A polgárság rájött