Várady Eszter: Egy vidéki lap a századfordulón

Tartalom - IV. Miről ir a lap?

- 48 Apró történetek, majd Apróságok le z, azután pedig Esztergomi apróságok, ós Tlczlnálls apróságok elmen is jei lentkésik, Az Irodalom helyett néha Irodalom-művészet \ % s zerepel. 1896-ban két új jelentős rovattal bővtll a lap« beindul a Vidék ós a Megye és a város. 97-ben helyet kap az Igazságszolgáltatás, de n hány számnál többet nem ér meg. 1893-tól a iíyilttér mellett Időnként megjelenik a Közönség köréből - ez mindvégig kitört. 1894 és 97 között leggazdagabb a lap tartalmiban. A képviselőválasztás! küzdelmeket ekkor vívja a város, ekkoriban nő az adóvlselésl teher, adósodik a város is, számtalan megoldatlan problémával kell szembenéznie a fejlődő kor növekvő követelményeinek megfelelően, von tehát mivel kitölteni az ájságot. A lapot A3—

as papírra nyomtatják e "Hunniá"-bon klasszicista antikvákkal. Általában a lo pontos garmond méretű betűk ha ználatoseki a vezércikkeknél ritkább a szedés, a táróénál, a híreknél sűrűbb, ami azt a benyomást kelti, mintha kisebb betűket látnánk. Kisebb betűkkel valójában csak a Gyöngysorok - Gondolatok -, a versek ós a szerkesztői üzenetek jelennek meg. A lap egészében jél áttekinthető, világos képet mutat. A szedéstiikör kissé monoton, a a nyolc évfolyam alatt semmilyen változás nam vehető rajta éazre.Fotóvcl egyáltalán nem találkozhatunk, Illusztráció is esek egy alkalommal bontja meg ezt a zártságot - eltekintve persze a hirdetésektől. A garmond nagysága betűk özönéből a egyes cikkek cimel tűnnek ki /cicero/i ezek minden cikknél, vezércikknél, tárcánál, belső cikmél egyformák. Igy az újság átlopozásakor a cikk-cimok azonnal szembetűnnek. A Hírek felirat sem méretével, hanem más betűtípusával