Várady Eszter: Egy vidéki lap a századfordulón

Tartalom - III. Az Esztergomi Lapok kapcsolatrendszere

- 2o ban kisebbségben lov5, de nyilvánvalóan erosebb kormánypárt sokallta sztergomban a két ellenzéki lapót. Jóllehet oz E. L. az első szám "BekÖ8Z<5ntő

n-jében nem foglal nyiltan állást a társadalmi és politikai élat harcmezejón, a későbbiek során, egyes ügyekhez való hozzállásából, reakcióiból egyértclnien kitűnik ellenzéki mivolta. Ez az ellenzékiség a kilencvenes évokben már csak nyomokban jolentett 3ikraszállést a valóban demokratikus reformokért, - valójában már áldozatává lott a mindent elárasztó soviniszta hullámoknak. A függetlenségi pártok, mivel tradicionális ellenzékben voltak a mindenkori kormánnyal szemben, automatikusan ugy tűntek, mintha ebben az ellenállásban haladók, baloldaliak lettek volna, holott neri egy kérdésben lényegében reakciósabbak, a kornak megfelelő demokratikus átalakulással szemben clzárkózóbbek voltak a kormánypártiaknál. Az ellenzék Kossuth novóvel próbált hivoket toborozni, de oz a név immár puszta jelszóvá lett, s a valóságban fütyültök Kossuth politikájára. "ín nem értein a mai Magyarországot, s a magyarok sem értenek már engem" - panaszolja Kosouth emigrációs emlékirataiban, innék az ellenzéknek nevében szól az E, L. olyannyira, hogy a "liberális" vádat egyencsen kikéri magának, z a "vád" a Magyar Állam, a klérus lapja /sztergomban nyilván odafigyeltek rál/ 1892. október 11.-1 számában volt olvasható, miként megtudjuk lapunk első évfolyaménak 3. számából, a Hirek rovatból, s azt is, hogy az "alaptalan ráfogásra vonatko-