Várady Eszter: Egy vidéki lap a századfordulón
Tartalom - II. Esztergom a század utolsó évtizedében
14 el, hogy e város társadalmi élete e későbbiekben kor:oly kárét látta. Megbomlott az a demokratikus egység, amely bármennyire álszent, elfogult s politikailag fetlscá reekölés is volt, de mindig szigorúén és elsősorbon o város érdekét tartotta ezen előtt, áltslábon eredménnyel. Esztergom iskolái is számottevők a vizsgált korben, noha erősen egyházi befolyás olett álltak s már emiitett papnevelőn kivíll is. Legjelentősebbel benoésrendi katolikus glmnáuiura, amelyet mintegy háromszáz tanúié látogat évente ebben a korbon. 19oo-&an uj épületet kap. A város rendelkezik még egy négyosztályu oloé reáliskolával, emit állani támogatással szeretne főreállá fejleszteni. Fenntart továbbá Esztergom négy fiu elemi iskolát ás egy leányelamit - ezek elhelyezkedése megoszlik o városrészek között. Az esztergomi tanítóképző intézet eredetileg hároméves, s Vaczory Kolos hercegprímás - vizsgált korunkban végig ő az érsek - négyéves tanfolyamuvá tette az 189f>-97-ee tanévben. Ugyanő az érseki fiúiskolát - trljes hatooztályu osztatlan elemi - gyakorié iskolává alakíttatta át /1B93/« Az érseki Scat, kiodedévénőképső intézet is Vossary Kolos segítségével alakult 1093-ban. Két évfolyama volt. Az érseki nőneveli intézetet Scitovszky János hercegprímás alapította. A szotmári irgalmas nővérek vezetése alatt állá intézetben egy hotosztályu elemi és egy négyosztályu polgári iskola működött, valamint egy továbbképző kézimunka-zene - éo nyelviskola. Esztergom három ny mdával is dicsekedhetett. Legneves bb nyomdája egyben a lognogyobb nmltu is. A Buzá rovlt s nyomda
