Várady Eszter: Egy vidéki lap a századfordulón

Tartalom - II. Esztergom a század utolsó évtizedében

- lo Az esztergomi érsek sem nézte jó szenmcl azokat a kísérleteket, emel;; ok Esztergomot, rezidenciájának évezredes székhelyét ipari városod olufcitfcafcták dt« A város UI, századvégi politikája nem volt mentes az c; yház befolyásától, Igy» emig m's városok nagy kedvezményekkel törekedtek a tőkét magukhoz vonzani, ter lctllkön gyéripart léteciteRi, addig Frzterßom vér si tan'csónak iparpolitikája elriasztani igyekezett a tőkét loo íő-os pétedét vetve ki e helyi ipari vállalkozásokra a század utolsó évtizedében. Az érsekség Esztergomba volé vicocatérto /182o/, a rezidenciájának kialakításához kepe; olódé nagyméretű építkezések e várost néhány jelentősebb kulturális, oktet oi intézn "nnyel és értékes építés eti clk fcáookkol gesdogitották. Ennek kapcsán fiozt

ergora hoaoz

u i

dőre egyhá

zi Jelleg

et n

yert, mind furkőiéit, mind ar

culatát tekin

tve. Az érseki papnevelőt iisgyszombotból ideköltöctették* A nagyértékü prímáéi könyvtár és az érsekek gazdag képgyűjteménye, kineotéré, velelnt c pri ác egyházi és világi levéltára ie Itt kaptak helyet. íiir or Jénoc érsek 1074-ben megállapította a keresztény muzeumot

t amely már a XIX. százedban a leggazdagabb vidéki muzeumok k zöifc czcrpelt. Az itt milk dő nyomdákban tb'bb napilop dc számos folyóirat jelent mag rendszere

sen. Esztergom, vármegyéjének egyetlen városa, nemesek katolikus központ, honéra megyeszékhely is. A képviselőválasztásokon a vizsgált kor választásain az enztorgoii kerületben ellenzéki, ne- zeti párti képvioelő győzőtt 1892 ée 1896 —ben bár, főleg az utóbbi dátumnál nem kis horook