Üveges Eszter Teréz: Múlt, jelen, jövő Esztergom turizmusában
Tartalomjegyzék - V. A jövő turizmusa Esztergomban
V. A jövő turizmusa Esztergomban Ahhoz, hogy Esztergom vonzó turisztikai célpont lehessen, mely hosszabb ideig képes a városban marasztalni vendégeit nem elég a település arculatát rehabilitálni; a jelenleg egyoldalú (kulturális turisztikai jellegű) idegenforgalmi kínálatot is bővíteni kell. A turisztikai kínálat egyoldalúságát többféle koncepcióval kezdik el megszüntetni. Ezek egy része már a megvalósulás szakaszába lépett, néhányuk a megvalósulásra vár, míg mások csak „tervben" léteznek. Az egyoldalú jelleg megszüntetésére egyszerre többféle tartalmú turizmusfejlesztés célzott meg a város. A fejlesztéseket egyrészt az önkormányzatnak kell viselnie, de a helyi lakosoknak és a vállalkozóknak is szerepet kell benne vállalniuk. A turizmus fejlesztését tervszerűen, előre kidolgozva végzik Esztergomban, úgy, hogy szem előtt tartják a helyi adottságokat, de a magasabb szintű - régiós - feltételeket is figyelembe veszik. 1. Esztergom a fürdőváros Esztergom egy páratlan fürdőkultúra hagyományait veszítette el az 1960-as években megkezdődött intenzív dorogi szénbányászat következtében. Annak ellenére, hogy a XII. században itt létesült Magyarország első közfürdője és a török időkben fél tucat fürdő működött a városban - a XIX. században is virágzó fürdőélet ma már a múlté. A gyógy vízi adottságokat és a fürdő-hagyományokat próbálja Esztergom - különböző intézkedésekkel, pályázatokkal - minél jobban a turizmus szolgálatába állítani. A városi Szent István Fürdő szabadtéri medencéje fölé 2000-ben buborékot készítettek, melynek köszönhetően a téli időszakban is látogatható az uszoda - a téliesítés révén a strand forgalma kétszeresére nőtt az elmúlt években. A Fürdő Szálló leromlott épületének felújításával újra visszanyerheti a Szent István Fürdő egykori szállodáját. A fürdőturizmus bővítésére, az egykori fürdőkultúra felélesztésére egy új fürdő építése vált szükségessé. 2000 év folyamán pályázati támogatásokból (PEA) készült el a prímás-szigeti új termál- és élményfürdő megvalósításának a koncepciója. Ennek során bevizsgálásra került az Esztergom alatti karsztvíz, amit a szakemberek 29-30 °C-os talppont-hőmérsékletű, mintegy 720-850 mg/l ásványi anyag tartalmú vizet gyógyfürdőfejlesztésre alkalmasnak ítélték. A Széchenyiterv keretében 2001-ben a fürdő építésére 900 millió Ft-ot nyert a város Önkormányzata. További hitelekből még 500-500 milliót fektetnek be az új élmény fürdőbe. A fürdő 1,8 hektáros területen kerül megépítésre, az építkezések folynak, 2005. májusában a tervek szerint 61
